A működő egészségügy lépései

„Miközben egy még csak részben értett járvány zajlik, elvileg esély nyílt arra, hogy az egészségügyben történjen valami. A Belügyminisztérium e célból megrendelt tanulmányát ugyan 10 évre titkosították, de a kormány változtatásokra készül.

És épp ezekben a napokban a magyar egészségügy történelmi lehetőséghez jutott. Munkaerő még nem volt ilyen félelmetes alkupozícióban. (Bár momentán jórészük hullafáradtan, a védőruha alatt verítékezve épp a következő covid-beteget várja.) Az összes szereplő észszerű magatartása esetén működő, gyakorlatias lépésekre teszünk javaslatot.

Első pont: Béremelés Érdemi munkát alulfizetett, kiégett dolgozókkal nem lehet végeztetni. A törvény 2023-ra, 3 lépcsőben a rezidenseknek 5-900 ezer, a szakorvosoknak 1-2,4 milliós alapbért ígér.

Második pont: A béremelés ütemezése, hálapénz A folyamatot több részre szabdalni értelmetlen. Másfelől tény, a bérnövekmény a rendkívüli helyzet nyomása alatt sem juthat el egyetlen lépcsőben a résztvevőkhöz: a finanszírozó jogos igénye, hogy nagyobb összeg észszerűbb gazdálkodási keretbe érkezzen.

Harmadik pont: A struktúra észszerű átalakítása E pont tulajdonképpen egyetlen elvnek kívánna érvényt szerezni: hogy fekvőbeteg ellátásban lehetőleg mozgásában gátolt (tehát fekvő) beteg részesüljön.

Negyedik pont: Nemzeti Egészségügyi Hozzájárulás A rendszerrel lehetetlen okosan gazdálkodni a lakosság segítsége nélkül. Egészségi állapotunkat nagyrészt életmódunk határozza meg.

Nincs észszerű érv egyfajta Nemzeti Egészségügyi Hozzájárulás bevezetése ellen. A rendszernek persze emberségesnek kell maradnia, csak szimbolikus összeget társíthat egy-egy orvos-beteg találkozáshoz. 400 forint vizitenként, a kevésbé módosakra tekintettel 4000 forintos havi és 10 ezer forint éves plafonnal. Mentes volna minden mentővel beszállított beteg, a gyerekek 18 éves korukig, a kismamák. A kisnyugdíjasok minden év elején visszakaphatnák az előző évben befizetett összeget.”