A kérdésekben több igazság volt, mint a válaszokban

Bocskai István szavaival élve: „a dolgot ő magát nézzük”. Donald J. Trumpnak az elnökként végzett tényleges teljesítményét ennek értelmében érdemes különválasztani a nyomtatott és vizuális sajtó nagy részében megjelent imázsától, sőt karikatúrájától. Évtizedes írott, de főként íratlan szabályokat szegett meg, és a nemzetközi életben is „képromboló” volt. Úgy tűnik, a kérdésfeltevéseiben több igazság volt, mint a megválaszolásukban. Nyilvánvaló vita tárgya lehet, hogy a javasolt megoldásai, illetve lépései mennyire rövid vagy hosszabb távra oldottak meg ügyeket. Ami a szakpolitikai kérdéseket illeti, Donald Trump vitathatatlan eredményeket ért el a hagyományos kínálatoldali gazdaságpolitikával alkalmazott adócsökkentésekkel; ahol szakított a Republikánus Párt hagyományaival, az a protekcionista külkereskedelem volt. Társadalompolitikája az időnként szélsőséges retorika ellenére nem volt forradalmian új, a társadalmi feszültségek gerjesztésében a legitimitását kezdettől fogva elutasító s egyre inkább balra tolódó Demokrata Párt és a vele szövetséges liberális sajtó legalább annyira vétkes, mint az elnök alkalmankénti meggondolatlan nyilatkozatai vagy kellően át nem gondolt döntései. Kül- és biztonság-politikájában is több volt a folyamatosság, mint amit sokszor tulajdonítanak neki; így például a szövetségesek nagyobb tehervállalását lényegében mindegyik előző adminisztráció szorgalmazta, és a sokszor ténylegesen felelőtlenül megkötött (szabad)kereskedelmi megállapodások valóban nem mindig szolgálták az Egyesült Államok érdekeit. America First jelszava minden eddigi amerikai elnöké lehetne, hiszen ennek a célnak a megvalósítására választják meg a szavazópolgárok az elnöküket négyévenként.

Magyarics Tamás, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetője

Megjelent a Mandiner hetilap október 29-i számában.