Sátánfattyú

Fondorlatos politikai mozgása, nevezhetjük kígyózásnak is, igen alkalmas arra, hogy a magukat balliberálisnak tituláló eszmetársak gyűlöletét forrponton tartsa.

A bukott miniszterelnök vezette, a minden erejével Orbán Viktorra és szavazóira rázúduló baloldali martalóchad összetétele a normális emberek számára furcsa: ott van benne a bevándorláspárti Demokratikus Koa­líció, mellettük az éppen általuk széttépett szocialista párt főostobái, az egykor keményen rasszista Jobbik maradéka, a momentumos hülyegyerekek csapata és az álzöldek LMP-je. Összefogtak, és magukat szivárványkoalíciónak is nevezik. Minden okuk megvan rá, hiszen a világ ma haladónak tartott liberálnáci, lánykori nevén kommunista eszméi szerint semmiféle kisebbség nem maradhat ki soraikból.

A legesleghaladóbb hagyományuk a Gyurcsány-lelkű figuráknak az egyházellenesség. Az úgynevezett felvilágosodás óta gyilkolják az Európát ezer éveken át megtartó keresztény értékeket. Cseppet sem gondolkodnak, amikor a keresztény vallás és intézményrendszere tönkretételéhez a másik, mindennél erőszakosabb hit, az iszlám terjesztését is segítenék Európában. Hadműveleteikben a satnya ateisták – mint például a Momentum törtető fiataljai – mellett a hitükből kiszakított egykori katolikusokat is bevetik. Sőt egy-egy papot is előrángatnak néha a farzsebükből. Így történt ez Hodász Andrással, aki nem látott át a balliberális véleménydiktatúra képviselőin, és idióta propagandafiguraként hagyta magát bábjukká válni.

Ez a feltehetően hiú ember abbahagyta ugyan a baloldali agitátorokat szolgáló mutatványait, ám a gyurcsányi gépezet nélküle is tovább forgott. Szombaton például kiköpte magából bizonyos Ongjerth Hanna fogalmazását a Népszavában. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett hölgy számon kéri az egyházon, hogy miért állt le a népszerű Hodász. Ha az ex-népszabadságos kicsit is tájékozódna, már hónapokkal ezelőtt megismerhette volna Kiss Antal világos válaszát lapunkban arra, hogy Ongjerth Hanna állításával szemben miért nem »lapítanak és nem védik meg« a nem is kicsit magamutogató plébánost.”