Leszbosz-szindróma

„Ne felejtsük, Németország december végéig az Európai Unió soros elnöke. Az elnökség prioritásai között nem szerepel ugyan az európai migrációs helyzet, de Angela Merkel szeretné a helyzetelőnyt kihasználni, és az öt éve húzódó menekültügyi kvótavitát végre lezárni. Újra előkerült a régi jelszó, az »európai megoldás«, ezt keressük már mióta! A migráció témája globális és európai kérdés, Európának végre közös menekültjogi rendszert kell elfogadnia, szól a verdikt.

Az Európai Bizottság szeptember 30-ra tűzte ki a javaslatok megvitatását, amihez ezernyolcszáz európai polgár véleménye is hozzájárult. Ők mondjuk egytől egyig elutasították a befogadást, bevándorlást, az illegális migrációt, de szavuk nem ér föl a döntéshozókig.

Közben, amíg aggódunk a menekültek tragikus sorsa miatt, elfeledkezünk az európai őslakosokról. Mikor hallunk már végre egy érzékenyítő riportot például a német sajtóban arról, hogyan szenved a migrációs nyomástól a túlterhelt, hajdan volt szép sziget, Leszbosz görög lakossága? Hogyan szenvednek a naponta különböző fondorlattal kikötő NGO-hajók emberrakományától a lampedusai, szicíliai olaszok? A bosnyák, szerb határvárosok túlterheltségét nem is emlegetve, hiszen ők kívül esnek az európai értékközösségen.”