„Ma már látjuk, hogy hova vezetett a brüsszeli bürokráciát hatalmába kerítő neoliberális gazdaságpolitika. Az Unión belül újabb törésvonalak és egyensúlytalanságok jöttek létre, az euró elhibázott bevezetése a tagállamokat adósokra és hitelezőkre osztotta (Lóránt Károly: Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere, Kairosz Kiadó, 2015), alacsony növekedési ráta, magas munkanélküliség és növekvő államadósságok, katasztrofális demográfiai helyzet, aminek eredményeképpen az EU gazdasági és geopolitikai súlya tovább csökkent. Ezen strukturális problémák kezelése a mai Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívás, megspékelve a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági, valamint a migrációs válsággal.
Tagadhatatlan, hogy az Unió szintjén megszülettek egyes stratégiák és szakpolitikai intézkedések, amelyek a problémákat észlelve kísérletet tesznek a kihívásokra választ adni és 21. századi irányba helyezni az EU gazdaságát. Ilyennek tekinthető az adatgazdálkodásra (big data) és mesterséges intelligenciára fókuszáló Európai Digitális Stratégia, vagy a gazdaság zöldítését elősegítő Körforgásos Gazdaság Stratégiája.