Az EU csak akkor lehet sikeres, ha minden tagja elégedett

„Ma már látjuk, hogy hova vezetett a brüsszeli bürokráciát hatalmába kerítő neoliberális gazdaságpolitika. Az Unión belül újabb törésvonalak és egyensúlytalanságok jöttek létre, az euró elhibázott bevezetése a tagállamokat adósokra és hitelezőkre osztotta (Lóránt Károly: Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere, Kairosz Kiadó, 2015), alacsony növekedési ráta, magas munkanélküliség és növekvő államadósságok, katasztrofális demográfiai helyzet, aminek eredményeképpen az EU gazdasági és geopolitikai súlya tovább csökkent. Ezen strukturális problémák kezelése a mai Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívás, megspékelve a koronavírus-járvány okozta egészségügyi és gazdasági, valamint a migrációs válsággal.

Tagadhatatlan, hogy az Unió szintjén megszülettek egyes stratégiák és szakpolitikai intézkedések, amelyek a problémákat észlelve kísérletet tesznek a kihívásokra választ adni és 21. századi irányba helyezni az EU gazdaságát. Ilyennek tekinthető az adatgazdálkodásra (big data) és mesterséges intelligenciára fókuszáló Európai Digitális Stratégia, vagy a gazdaság zöldítését elősegítő Körforgásos Gazdaság Stratégiája.

Ezek azonban csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reményeket, ha reális célkitűzéseken alapszanak, megvalósításuk nem válik öncélúvá és az európai emberek és vállalatok érdekeit szolgálják.

AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK VALÓS SZOLIDARITÁSON ÉS BIZALMON KELL ALAPULNIA

és ideje azt is belátni, hogy a 21. századi EU csak akkor lehet sikeres, ha annak minden tagja egyenként elégedett és önmaga lehetőségeihez képest sikeres is. Ebbe annak is bele kell férnie, hogy az „európai értékek" megítélésében is lehetnek eltérések. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy senkinek sincs joga ideológiai alapon ítélkezni mások felett csupán azért, mert más értékek mentén képzeli el létezését. Ha nem így lesz, attól még lehet német, magyar, francia vagy lengyel sikerekről beszélni, de az nem az EU sikere lesz.”