Szósz és irgalmasság

„Az elmúlt napok kétségkívül legérdekesebb hordaléka (már azon kívül, hogy végképp belezavarodtam, hogy hívják a belarusz elnököt meg az országot, ahol elnök), hogy a Knorr nevű cég végre bejelentette, átnevezi Cigányszósz elnevezésű termékét. Mégpedig Magyar stílusú szószra. A forradalmi lépés pedig az eddigi név rasszista áthallása miatt vált haladéktalanul esedékessé.

Na most immár bizonyos, hogy történelmi fordulóponthoz érkeztünk. Tekintsünk el attól, hogy szószt vagy bármi mást csak akkor vesz az ember a Knorrtól, ha nagyon verik a veséjét, pláne ilyen hülye felirattal a zacskón, legyen az cigány vagy magyar, ha nem készít magának ügyesen. Már szegény rizses Ben bácsi felszámolásakor is lehetett érezni, hogy nagy a baj, és hamarosan sorra kerülnek a cigányok is és rögvest befellegzik a cigányfúrótól a cigányzenéig mindennek, de azt csak kevesen gondolták, hogy legelőször a szószosok tébolyodnak meg végképp ezen a fronton. Bár az állományjavítók és a tudatmódosítók sok szép közös tulajdonságot mutatnak rendszeres használat esetén. Mondjuk az meg, hogy cigány vagy magyar, végül is tökmindegy, vagy mi.

Azt hiszem, megengedve már magamnak a tévedés lehetőségét, eljött a perc, amikor a szép csecsemőnek indult túltolt PC és a hozzá kapcsolódó egyre mulatságosabb leágazások elveszítették azt a lehetőséget, hogy a továbbiakban komolyan vegyük őket. Ezen már csak röhögni lehet. Mert van a túltolásnak egy olyan fázisa, amelyben minden az ellenkezőjére fordul. Egy kicsit olyan ez, mint amikor valaki addig ismételget egy hazugságot, míg végül maga is elhiszi. De rajta kívül már senki. Illetve akadnak még, akik filozófiai szintre emelik ezt az egészet és ez sem baj, sőt. Különösen, ha az illetőt Nick Cave-nek hívják. Ugyanis Nick Cave bálvány. Ráadásul annak az úgynevezett baloldali, liberális értelmiségnek is az egyik bálványa, amelyik a rock and rollt bizonyos szinten felül nem csupán a népszórakoztatás-ipar egyik szegmensének tekinti. És ugyanez vonatkozik az úgynevezett jobboldali konzervatív értelmiség egy bizonyos részére.”