Működik a magyar modell

„Fontos változásokat jelentettek be a napokban, jövő tavasztól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Miért született meg ez a döntés?

Jövőre lesz húszéves a Diákhitel Központ, és a kormánydöntés alapján áprilistól bevezetjük a szak- és felnőttképzési hitelt. A kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése. A képzési hitelek ehhez nyújtanak majd extra segítséget, és ezzel növelik is a megújított szak- és felnőttképzés vonzerejét.

Mennyi embert érint ez a lehetőség?

Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben – amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak – ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelek igénylésekor csak a képzési jogviszonyt kell majd igazolni, a Diákhitel Központ nem végez hitelbírálatot.

Milyen gondok megoldásához kellhet ilyen segítség?

A felnőttképzésben sokszor jelentkező probléma, hogy ugyan a szándék megvolt az át- vagy továbbképzésre, új munka keresésére, de az anyagi lehetőségek nem mindenki számára voltak adottak. Mivel a felnőttképzés esetében jellemzően már családos emberekről beszélünk, sokan nem engedhették meg maguknak, hogy például egy évre – a képzés idejére – kiessenek a munkaerőpiacról. A szakképzéseknél pedig a kevésbé tehetősebb családokból származó diákok eddig jellemzően csak azon a településen tudtak a képzésekből választani, ahol a szüleikkel éltek, mivel a külön lakhatás költségét nem tudták volna fedezni. Mindezen akadályok leküzdésében nyújthat segítséget a képzési hitel, amelynek két lába van: szabad és kötött felhasználású. Mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz. A szabad felhasználású hitel esetében havonta legfeljebb 150 ezer forintot lehet igényelni, itt az összlimit 8 250 000 forint.

Átjárható a felsőoktatási és a szak- és felnőttképzési hitelezési rendszer?

Teljes mértékben. Ha valaki elkezd egy szakképzést, és később úgy dönt, hogy diplomázni szeretne, akkor az új tanulmányai idejére szünetel a törlesztési kötelezettsége, és jogosult lesz a másik képzés okán is hitelfelvételre.

Mikor kell megkezdeni a törlesztést?

A képzési hitelek annuitásos hitelek lesznek, nem jövedelemarányosan kell törleszteni őket, mint a felsőoktatási hiteleket, hanem a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban. A felsőoktatási diákhiteleknél korábban tíz év volt az átlagos törlesztési idő, most azonban ez lement hét év alá. Az utóbbi három évben folyamatos bruttó tízszázalékos béremelkedés volt, jók a munkaerőpiaci adatok, így nem okoz problémát a diplomás fiataloknak a törlesztés.”