Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
A Brexit közeledtével egyre erősödnek a hangok, amelyek követelik a skót függetlenség kikiáltását. Katalóniában pedig változatlanul erős a függetlenségpárti mozgalom.
„Ha a járvány mögé nézünk, két forrongó pontot találunk Európában: Skóciát és Katalóniát. A Brexit közeledtével egyre erősödnek a hangok, amelyek követelik a skót függetlenség kikiáltását. Katalóniában pedig változatlanul erős a függetlenségpárti mozgalom. A két országban közös, hogy a baloldali erők követelik leglelkesebben a vélt vagy valós »nemzeti célt«, az elszakadást (hogy ennek mennyi esélye és értelme van a XXI. században, a globális felmelegedés és ökokatasztrófák korában, abba nem tudunk most belemenni), és mindkettő győzelme esetén a függetlenség szükségszerűen együtt járna az államforma-váltással.
Aligha hitte volna bárki ezelőtt egy évtizeddel, hogy a monarchia stabilitása veszélybe kerül két nyugat-európai országban. Hiszen manapság politológusi közhely, hogy az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot leszámítva a világ kevés pontján olyan stabil és kiszámítható a demokrácia működése, mint abban a tizenkét európai államban, amelyben világi monarchiák léteznek. Sőt Franciaországban és Olaszországban, valamint Közép- és Kelet-Európa nem egy országában működnek monarchista mozgalmak. Ezek persze sok mindenben különböznek, mind eszméjüket, mind társadalmi bázisukat tekintve.
Mást jelent királypártinak lenni, és ezzel együtt regionalistának Franciaországban és Olaszországban, ahol az erősen centralista republikanizmus és jakobinus nemzetfelfogás az ellenfél, és mást a Balkánon, ahol viszont a monarchizmus antikommunista töltete markáns. A francia királypárti mozgalom hagyományosan erős a falusi Bretagne-ban és a nyugat-francia partvidéken, az olasz pedig Dél-Olaszországban, ami logikus, hiszen a centralizáció enyhítése az itt élők kulturális identitásának (breton, okcitán, nápolyi, kalábriai stb.) szabadabb megélését tenné lehetővé. Kelet-Európában a monarchista érzület – az ortodox egyház egyes körein kívül – inkább az értelmiségi, polgári réteghez kötődik. Az közös, hogy a monarchista pártok csaknem mind jobbközép pártok, amelyek ma már internacionáléba tömörülnek (Nemzetközi Monarchista Liga).”