Kedves politikusok!

„Amiért mindenki tesz a maga területén, és amiben meg nem támadási etikett van érvényben. Ennek jó alapjai, történeti hagyományai vannak. Budapest 2030-ig irányadó közlekedésstratégiája, a Budapesti Mobilitási Terv a Tarlós István által felállított BKK-ban készült, a Fővárosi Közgyűlés egyhangú igennel fogadta el 2019 tavaszán. Kerékpáros mérföldköveknél rendszeres volt a pártok feletti egyetértés, több fontos szavazásnál is az utóbbi években. 2005-től folyamatosan és pártfüggetlenül fejlődik a kerékpáros főhálózat, ami sajnos még hiányos, így egyelőre nem alkalmas a BMT 10%-os forgalmi részarány céljának elérésére, amihez a belvárosban 20% feletti, az autóforgalommal azonos részarány tartozna.

Reményre ad okot az is, hogy a végletesen polarizált politikai közéletben minden oldalon progresszív a hozzáállás. Kormányzati oldalról Révész Máriusz tényleg szívből dolgozó kormánybiztosként már 4 éve tolja a kerékpározás ügyét, Vitézy Dávid a Fürjes Balázs által indított Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatójaként a leghaladóbb trendek mentén dolgozik a főváros és agglomerációja közlekedéséért, mindeközben a megválasztása előtt is kerékpározó Karácsony Gergely főpolgármester kerékpárosbarát közlekedéspolitikát hirdetett. A mindhármukkal együtt dolgozó Kerékpárosklub elnökeként ha pár éve hármat kívánhattam volna, akkor sem jutott volna eszembe egy ilyen együttállás.

Nem vagyok naív, tudom hogy a politikát szavazatokban mérik, a narratíva alakítása mindenkinek kiemelten fontos, döntetlenre pedig senki sem játszik. Azonban az 5000 kilométeres budapesti úthálózat 4 kilométerének egy sávja kapcsán tegnap elhangzó »közlekedési káosz«, »autósüldözés« és »sárga csíkos terror« kifejezések bekapcsolták nálam a vészjelzőt, ezért kezdeményezem, hogy politikai gombaszedegetés közben ne lépjünk olyan aknamezőre, ami a 2019-ben közösen kitűzött stratégiai cél elérését tenné lehetetlenné.”