Vének és voksok

„Csukás István – ahogy Szakonyi Károly nevezi –, a derű lírikusa szobrot kapott második otthonában, Balatonszárszón. Egy hírlap olvasóit aligha érdekli, milyen élménytől, ötlettől vezérelve ragad tollat (klaviatúrát) az ember, most mégis egyfajta találós kérdést teszek fel azzal, hogy idézem a minden korosztály által szeretett Csukás Sanzon című versét: »Most azt hiszem: boldog vagyok / és az leszek, míg élek. / Nap süt, a fény alá merült / utcán ülnek a vének. / Szívükbe süppedve puhán / a régi utcák, fények, / ahol mostan is ülnek ők, / s amit én már nem értek. / S amit majd ők nem értenek: / ha vén szívemben élnek, / örök Nap süt az elmerült / utcán, hol üldögélek.«

Talán páran sejtik, miért egy ilyen verset idézek. Csukás István öregen írta ezt a gyöngyszemet. Abban a korban, amelyet nemrégiben a Momentum nevű párt egyik nagy gondolkodója felesleges emberi kornak ítélt meg, s úgy gondolta, az időseket ki kell rekeszteni a közéletből, leginkább a választásokból. Nem tudom, ezt a fiatalembert milyen család formálta ilyenné, mindenesetre dicsőségükre nem válik, az biztos. Az észkombájn ifjú talán nem is tudja, hogy az idézett költő, író haláláig dolgozott. Sok-sok csodálatos művet hagyott hátra. Mint tették és teszik sokan mások, nem éppen fiatalok is, akik az elmúlást nem tudják ilyen gyönyörűen kifejezni, mint ahogy a kisgyerekek és az öregek által rajongva kedvelt és tisztelt, mindig derűs író, költő megtette.

Aki a nagy momentumos gondolkodó szerint rég elérte azt a kort, amikor már nem lenne ildomos neki beleszólni semmibe,
se verssel, se prózával, se cikkel, de valószínűleg levegőt sem kellene már vennie. Kétségtelen, érzékelünk ilyen gondolatokat a világ ötletgazdag irányítóitól, de azok célratörőbb módon gondolkodnak az idősebbek eltüntetéséről a momentumosnál, a koronavírus és hasonló tippek mindig kéznél vannak. A szavazat megvonása a korosabb polgároktól viszont kétségtelenül nem szerepelt még az ötleteik között, már csak azért sem, mert maguk sem éppen tinédzserek. A Momentum ifjú ötletelője tehát jobb, ha nem ezzel a gondolattal kopogtat majd náluk.”