Szorítok a független magyar újságírásnak, igény volna rá

„Jó ideje nincsen illúzióm a közvélemény memóriáját és felfogóképességét illetően sem.

Tudom, hogy itt most sokan elmennek majd tüntetgetni és mindig jól jön egy kis fideszezés, de a fenti tények vastagon számítanak azért, ha túl akarunk látni a politika felszínén. És nem akarjuk, hogy dróton rángassanak. Én nem akarok megfejtést adni. Azt meg végképp nem tagadnám, hogy nem teljesen tiszta üzletkötések zajlanak meghatározó magyar médiumok környékén. És ez baromi rossz. A független média fontossága mindenki számára evidencia, kövessen bármilyen irányvonalat, mert lehet független és jobboldali is egy lap... Az is talán, hogy az olvasók zöme inkább szokásai rabja és nem feltétlenül a hőskorra jellemző módon tart a szerkesztőkkel mondjuk az Internettóról az Index-re ma már, hiszen az Origónál sem így zajlott le már a váltás.

Az is érdekes fejlemény, hogy az Index.hu, ami most már ki lehet jelenteni, ahogy mi ismertük, lényegében  megszűnt, sorsa nem a tulajdonosváltással pecsételődött meg, mert jó ideje nagyon hasonló hátterű tulajdonosai voltak eddig is, hanem maguk a kollegák »döntöttek« úgy, hogy most szétverik: hiszen láthatjuk ez történt. Nem teljesen világos, hogy van-e B-tervük, ahogy 1999-ben volt részben azoknak, akiket most, mint kvázi fideszes megszálló hadsereget mutatnak be nekünk médiaszerte, csekély teret adva a válaszra és elhallgatva számos fontos tényt, amiket felsoroltunk. Kinek jó ez? A konkurens lapoknak? A politikai átvételt tervezőknek? Biztos nem a kollégáknak és nekünk olvasóknak.

Azzal szeretném zárni, hogy persze aggódom az újságírók jövőjét illetően is, akik egy beszűkült munkaerőpiacra lépnek ki, ahol most nem jó újságírónak lenni, ahogy egyébként ebben az országban nem volt jó sosem. Talán kivéve (eddig) pont az Index-et...

Szorítok a független magyar újságírásnak. Igény volna rá.”