Ki nyert és ki vesztett Brüsszelben?

„Brüsszelben minden tagország nyert. Na jó, vannak, amelyek többet, és vannak, amelyek kevesebbet. A legtöbbet a nagyok nyerték.

Németországnak megmarad a házi piacának számító EU, így az USA-val és Kínával továbbra is egy súlycsoportban játszhat. A franciák megkapták az »uniós pénzügyminiszter« előszobájának számító transzferuniót. Az olaszok újabb ingyen pénzt kapnak, míg a fukar ötök nagyobb visszatérítésre számíthatnak. Az eurozónán kívüli országok kevesebb pénzt égetnek délen, és ami nekünk, magyaroknak a legfontosabb, időt nyerünk, ami alatt országunk tovább erősödik.

Európában az I. világháború előtti hatalmi játszmák ismétlődnek. A tét most is óriási. Németország egyben akarja tartani az uniót, ehhez az angolok távozása után megmaradt két nagy tagországot magához kell kötni. A franciák 2022-ben, az olaszok legkésőbb 2023-ban döntenek. Nemcsak kormányuk összetételéről, hanem áttételesen az euró és az EU jövőjéről is.

A Brexit ugyanis megnyitott egy alternatívát, amelyről még nem tudható, hogy hová vezet, de mégis az »ever closer union« alternatívája. A franciák kétszer már »jól jártak« az angolszászokkal, míg amikor III. Napóleon császár az egyesítési háborúk idején kiegyezett a németekkel, a végén a trónja mellett még Elzászt és Lotaringiát is elveszítette. Az olaszok mindig a németekkel kezdik a háborút, majd a győztesek oldalán fejezik azt be. Ne becsüljük le a történelem erejét!”