„Éreztük, hogy nem természetes a liberális fősodor felhorgadása a pedofíliával kapcsolatban.
Azon kívül, hogy megpróbálták ezt a jobboldalra kenni, gondolom, tömegével küldték a nyugtató üzeneteket a haveroknak, nem kell ezt olyan komolyan venni. Haskó László a Népszavában már vissza is tért a liberális sajtóban az elmúlt hónapokban is rendszeresen erőltetett állásponthoz, hogy a pedofília betegség, és csak a rohadt fasiszták rekesztik ki a társadalomból azért az embertársukat, mert ilyen fantáziái vannak. Miért is nem vagyunk meglepve?
A liberalizmus legundorítóbb tulajdonsága, és persze a legveszélyesebb is, hogy bármilyen közveszélyes baromságot le lehet vezetni belőle pusztán egy lépésben. Ha a pedofília betegség, akkor a pedofil egy beteg ember, akit szánnunk, szeretnünk kell, és gyűlölnünk kell azt, aki rosszat gondol, mond róla, vagy esetleg átviszi a gyerekeit a túloldalra, ha szembejön az utcán.
Aki nem szeret pedofil mellett lakni, az biztos homoszexuálisok, cigányok, zsidók, drogosok és pirézek mellett sem lakik szívesen, csak fehér fasiszták között.
Ezt a felsorolást mindig csíptem, különösen azért, mert minden normális homoszexuális, cigány, zsidó és piréz kikérte magának, hogy szerepel benne. A drogosok csak azért nem, mert a világ hívságai őket két utazás között csak igen korlátozottan érdeklik. De pedofílek mellett szerintem még ők sem laknának, bármennyire is magas az ingerküszöbük a devianciák tekintetében. Minden bűnből először betegség lesz Liberáliában, aztán állapot, majd természetes jelenség. Aztán a végén kötelező lesz.”