Amilyen az adjonisten…

„Az Index hírportál kapcsán a baloldali pártok közös tüntetésen szerették volna világgá kürtölni, hogy demokráciánkat ismét fenyegetik. Indokuk szerint legitim kormányunk galád módon kívánja eltüntetni – egyébként virágzó – sajtóbirodalmuk főszereplőjét.

A közölt álhíreikkel szemben céljuk az igazság elhallgatása. A hazudozás betegségéről nehéz leszokni, különösen akkor, ha azt jól megfizetik. A valóság az, hogy az anyagilag jól megfizetett, ideológiailag elkötelezett újságírók paradicsomában felbukkant a kommunizmusban időnként visszatérő jelenség, a belső tisztogatás véressé váló szükségessége. Ilyen időkben nehéz szembenézni a valósággal. A fake newst ontó firkászok írásait egyre kevesebben nyilvánítják független véleménynek, így az olvasótábor csökkenése a megszokott bevételek elmaradásával jár.

A baj azonban csőstül jön, mert a laptulajdonosok nem a demokráciát kezdik félteni, hanem befektetéseiket. Az üzleti életben ez megszokott, egészséges reakció. Ugyanakkor a hazájukat eláruló firkászok egymásnak estek, mert egyikük sem kíván ropogós kenyerére kevesebb vajat. Az Index tulajdonosi köre válaszút elé került. Alkalmazott újságírói oly messzire dobták a tomahawkot, hogy ezzel már híveik sorát is ritkították.

A józan polgárok felismerik a megkerülhetetlent, saját sorsuk fontosságát, amelynek alapköve az ország jóléte és biztonsága. Az Orbán-kormány megbuktatására egyre kevesebb embert lehet mozgósítani, sőt sokak szerint nagy szükség van az ellenzék mihamarabbi cseréjére. A miniszterelnök népszerűsége töretlen – sőt, csúcsokat döntöget. Magyarország kormánya felvértezve parlamentjének határozatával és a nemzeti konzultációkkal a brüsszeli ring igazi zöld sarkában, a piros sarokból induló kettős mérce mélyütéseit eredményesen állja. Az ellenfél bánatára növekvő szimpatizánstábora erejével már képes visszaütni. Jól kivitelezett jobb horognak számított, amikor valósággá vált, hogy a gazdasági feltételeket nem lehet pártpolitikai érdekek mentén előírni.”