Sándor Fegyir a 444-nek: Magyarországnak nem barátai és ellenségei vannak, hanem érdekei
A kijelölt, ám az ukrán külügyminisztérium által pozíciójában meg nem erősített budapesti nagykövet nyilatkozott Ukrajna NATO- és EU-tagságáról is.
Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni. Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Interjú.
„Egyetért azzal, hogy Trianonnak hivatalos emléknapja van?
Történészként nem mondhatok mást: helyénvaló egy olyan történelmi eseményre való emlékezés, amelynek ilyen nagy a jelentősége.
A »nemzeti összetartozás napja« elnevezést is jónak tartja?
Nincs vele gondom.
Kétségkívül jobb, mintha az »örök magyar fájdalom« vagy a »revízió napja« lenne. De lehetne akár a »megbékélés napja« is. Naivitás?
A megbékéléshez két fél kell. Olyan helyzetben, amikor például az Úz völgyében magyar sírkereszteket tépnek ki, nehéz megbékélésről beszélni. Kérdés, hogy mi a fontosabb nekünk. Az, hogy a magyar politika a vélelmezett jó viszony érdekében kapituláljon a szomszédos országok előtt, vagy pedig az, hogy az egységes magyar nemzet szolidaritást vállaljon a határon túl élőkkel? Súlyos dilemma ez, mindkét választásnak nehezen kezelhető politikai következményei vannak. Úgy tenni azonban, mintha most minden rendben lenne, erkölcsileg sem helyes. A nemzeti összetartozás napjának pozitív jelentése van, ami kifejezett előrelépés ahhoz képest, amit a kormány az emlékezetpolitika ügyében az elmúlt tíz évben művelt. Lásd a Szabadság téri »német megszállási emlékművet«, amely maga a tömény nemzeti giccs. A hazugság szobra.”