Nemzeti díszhíd

„Szép lassan aranyozzák be a láncokat!

Ha Magyarországnak kicsit is épeszű és/vagy tisztességes kormánya lenne, akkor a sok szükségtelen és méregdrága „kiemelt nagyberuházás” mellé – vagy egyik másik helyett – beemelné a Lánchíd rekonstrukcióját. Elemi érdek volna, mert a miniszterelnök egyik súlyosabb rögeszméje miatt égető szükség van a pompás és dicsőséges műemlék hídra.

Orbán a budai Várban akar székelni, és a budai Várban helyezi el miniszteriális kiszolgálóit. Igaz, hogy a Polgári Palotához el lehet jutni hátulról, a Vérmező vagy a Széna tér felől is, de a nemzet legbecsesebb műemlékén áthajtani, az mégiscsak más. Fontosabb, mint a katolikus szent jobb körmenet, noha a kettő össze is kovácsolható, mondjuk nemzeti együttműködési CÖF körmenetté. De ő nemcsak vágyainak rabja, hanem azt is elvárja, hogy mindenki vágya legyen az ő nagyságának és dicsőségének hirdetése.

Mert mit ér az, ami nekem jó, de másnak nem rossz?

Ám, ha Budapestnek elég tökös főpolgármestere volna, akkor bizony elgondolkodna, hogy tud az ő szeretett miniszterelnökének a kedvébe járni. És figyelne a Fidesz jövőbe látóira, akik lelki szemeikkel látták és be is mutatták, amint Karácsony főpolgármester Matuska Szilveszterként (Szálasiból montírozva) elégedetten tekint le a Lánchíd Dunába omlott romjaira. A főpolgármesternek el kellene gondolkodnia ezeken a jóindulatú és bölcs figyelmeztetéseken, de ne túl sokáig. Cselekedjen!

Az ingyenes parkolás végnapján zárassa le a Lánchidat, úgy, hogy azon lélek se oda, se vissza, illetve jármű – talicskát, rollert és riksát is beleértve – se té, se tova! Aztán szép lassan aranyozzák be a láncokat, ékesítse a díszhíd Dunát a honi és külhoni turisták gyönyörűségére. Mindent a szemnek, semmit a lábnak: legyen megtekinthető csekélyke rápillantási díj lefizetése után. A karmelita kolostor erkélyéről ingyenes a lepillantás, s legyen duplán az, ha a miniszterelnök jogerősen elítélt macedón bűnözővel, a hős baltás gyilkossal, esetleg Interpol körözte vesztegetővel szotyolázik a panorámán.”