Magyarországon 1 millió embert fenyeget az, hogy áram nélkül marad.
„2020-ban Európában ugyan már szinte mindenhol hozzá lehet férni elektromos hálózathoz, Magyarországon azonban így is 1 millió embert fenyeget az, hogy áram nélkül marad, mert nehezen tudja fizetni a számlákat. Márpedig ha áram nincs, akkor semmi nincs: nem lehet mosni, nem lehet főzni, és nem lehet részt venni a digitális oktatásban sem. A megoldás nem egyszerű, hiszen a probléma abban a rendszerszintű mulasztásban gyökerezik, hogy a kormány szociálpolitikája éppen azokon segít a legkevésbé, akiknek a leginkább szüksége lenne rá.
Előremutató kezdeményezések azonban így is születnek arra, hogy hátrányos helyzetű településeken is mindenki hozzáférhessen az áramhoz. Ilyen kezdeményezések résztvevői beszélgettek múlt pénteken a Mérce Facebook-oldalán közvetített műsorban: a Polgár Alapítvány az Esélyekért támogatásával tavaly jött létre egy úgynevezett ügykoalíció, amelyben roma közösségi vezetők fogtak össze, hogy tudatosítsák ennek a kiszolgáltatottságnak a fontosságát, és átfogó megoldásokat keressenek. Hozzájuk csatlakozott az 1 Magyarország Kezdeményezés, egy országos civil hálózat, amely az egyre inkább szétszakadó közösségek újraegyesítésén dolgozik. A beszélgetés a Roma Sajtóközpont közreműködésével jött létre, és Bombera Krisztina vezette.
Az áramszegénység az energiaszegénység egyik alesete, és azt a helyzetet írja le, amikor a háztartások az anyagi körülményeik és a háztartási eszközök magas fogyasztása miatt bevételeik aránytalanul nagy részét költik e célra, ezért gyakran nem is tudják fedezni kiadásaikat – ismertette a beszélgetés elején Bajomi Anna Zsófia szociálpolitikus. Az, hogy valaki ilyen helyzetbe kerül-e, sok mindentől függ, és nemcsak az egyéni jövedelmektől, hanem attól is, hogy milyen az adott ország vagy kormány szociálpolitikája és a szolgáltatók adósságrendezésben való segédkezése.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Természetesen az Origo, a Pesti Srácok és a Mandiner is terítékre került.
Beethoven tanította zongorázni, ő maga pedig egy országot tanított szeretni: Brunszvik Teréz nem kérte az arisztokrata luxust, inkább árvák és szegények közé ment.
