Séta az új Trianon-emlékműnél

„Trianon legnagyobb tragédiája, hogy a századik évfordulóhoz közeledve is azoknak kell magyarázkodniuk, akiknek ma is fáj a magyar nemzetet ért gyalázat. Közben pedig pezsgős tivornyákon tobzódnak azok, akik nagyon szeretnék végleg letaszítani a történelem színpadáról az ezeréves államot. Rendkívül beszédes, hogy a nemzeti érzelmű embereknek az elszakított országrészeken élő magyarok gyötrelmes sorsa fáj, míg a globalista multikulturálatlanoknak az, hogy mi még egyáltalán létezünk.

Ha valaki egy Nagy-Magyarországot ábrázoló kitűzőt hord, azt gátlástalanul lenácizzák, de a haladó baloldal vérig sértődik, ha nemzetietlensége miatt valaki kommunistának nevezi. Nincs megegyezés a legalapvetőbb nemzeti sorskérdésekben sem. A balliberális véleményterror árnyékában közös gondolkodás sem indulhat semmiről, mert a nemzeti álláspontot megfogalmazó tudós, művész vagy bármilyen értelmiségi azonnal a pálya szélén találja magát.”