Hullarablók

„Még szinte fel sem száradt a vér a Deák téri aszfaltról, de máris fennhangon szól a szélsőjobboldal hullarablóinak  rikácsolása: »Cigány! Cigány!« A kijárási korlátozások feloldása miatt talán felszabadultnak induló, de végül értelmetlen és megmagyarázhatatlan tragédiába torkolló belvárosi éjszaka eseményei sokkolták a magyar közvéleményt. Két csoport fiatal között eddig tisztázatlan körülmények között konfliktus tört ki, melynek halálos késelés lett a vége. Szurkolói csoportok közzétették, hogy megemlékezést szerveznek, ami ugyan a továbbra is fennálló járványveszély miatt kockázatos lehet, de teljesen normális és érthető reakció, elvégre a két áldozat az ő szubkultúrájuk tagja volt. E gesztus megítélésében most az egyszer nagyvonalúan tekintsünk el attól a sajnálatos körülménytől, hogy a  szurkolói kultúra jelentős része nem mentes a rasszista, homofób és soviniszta politikai üzenetektől, sőt, egyes szektorokban az erőszak sem ritka.

Az, hogy pontosan mi, miért és hogyan történt azon az éjszakán, egyelőre nem köztudomású, és a történtek teljes háttere bizonyára nem is tisztázható. Ebben a helyzetben csábító, de nem bölcs dolog az elhamarkodott magyarázatkeresés és narratívaépítés. Az eseményekre sokféle reakció érkezett, és ahogy várható volt, hamar beindult az online szélsőjobb felületein és fórumain a késelők vélt roma származása miatti rasszista uszítás. Szerintük azért történt a tragédia, mert a »mocskos cigányok ilyenek«. Ez egy magyarázat. A rendőrség közölte, hogy »mindkét társaságnak volt már ügye a rendőrséggel«, és bejárta a sajtót, hogy a fiatalok egy része intézetis. Ebből akaratlanul is kirajzolódik egy másik magyarázat. Kissé úgy is hangzik, mintha csak az aggódó középosztálybeli szülők megnyugtatása lenne a célja. Az ő tisztességgel felnevelt gyerekei bizonyára »nem keveredhetnek ilyen zűrös ügyekbe«.”

(MTI)