A járványt megelőzően a gazdasági növekedésben voltunk éllovasok az Európai Unióban és a régióban, és ezt megtartjuk az akciótervvel is.
A napokban fokozatosan, szigorú ütemterv mellett jó néhány hazai vállalkozás és külföldi nagyvállalat, köztük autóipari cégek kezdték újra a működésüket, hiszen a koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy–másfél hónapban sokan kényszerültek a termelés felfüggesztésére. Sok területen újra kell indítani a gazdaságot, meg kell védeni a munkahelyeket, sőt újakat kell teremteni, s ezek az újabb munkahelyek leginkább beruházások révén jönnek létre. Ebből adódóan a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk enyhítésében és a gazdaság újraindításában kulcsszerepe van a beruházások ösztönzésének. Mint azt Varga Mihály pénzügyminiszter kifejtette, a munkahelyek megvédése az elsődleges cél, ezért a kormány munkahelymegtartó támogatással, adóintézkedésekkel, kedvező hitelekkel segíti a vállalkozásokat abban, hogy minél kevesebb veszteséggel jussanak túl a járvány okozta válsághelyzeten.
Bár a hazai foglalkoztatottak mintegy hetven százaléka a kis és közepes cégeknél vállal munkát – legalábbis így volt a járvány előtt –, ebben a helyzetben oroszlánrészt vállalhatnak a hazai nagyvállalatok. A kormány által támogatott nagyvállalati beruházási program keretében a következő három évben összességében 315 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg Magyarországon. Ebből adódóan az állami hozzájárulás idén a tervezett huszonöt- helyett negyvenmilliárd forintra emelkedik. Ez a program ugyanakkor nem új keletű, hiszen a még 2015-ben indított nagyvállalati beruházási támogatás az utóbbi évek egyik legeredményesebb befektetésösztönzési programja Magyarországon, amelynek révén eddig 264 milliárd forint értékű beruházás és 2600 új munkahely jött létre. Ezek a fejlesztések ugyanakkor azért is fontosak, mert nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem javítják a termelékenységet az alkalmazott fejlett technológián keresztül, ezáltal hozzájárulhatnak a piac bővüléséhez és a versenyképesség javításához. Utóbbira továbbra is nagy szükség van, hiszen a járvány lecsengésével a magyar gazdaságnak versenyképesnek kell maradnia mind a régióban, mind pedig globális szinten.”
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Az Európai Unió egyik alapelve a tagállamok közötti szolidaritás, Brüsszel azonban mégsem lép fel az ukrán olajblokáddal szemben. A Barátság-kőolajvezeték körüli vita azt mutatja: a gyakorlat néha messze kerül az elvektől.
Nem lesz kolbászból a kerítés.
