A jelenlegi szélsőjobboldali rezsim viszonyai közepette a baloldal képviseli a szabadság és egyenlőség szellemét.
„A republikánus Nixon amerikai elnöktől kezdve Zuckerberg Facebook-milliárdoson át Ferenc pápáig rendkívül sok olyan mérvadó személyiség szimpatizált az emberi létezés jogán járó alapjövedelemmel, akik a legjobb akarattal sem nevezhetőek baloldalinak. Az viszont tagadhatatlan, – és mi, szociáldemokraták, büszkék is vagyunk rá! –, hogy a jelenlegi szélsőjobboldali rezsim viszonyai közepette a rendszerkritikus baloldal képviseli legkövetkezetesebben a szabadság és egyenlőség szellemét a létbiztonság minimális pénzügyi követelményeire is kiterjesztő alapjövedelmet. Ám a lehetőség más demokratikus irányzatok számára is nyitva áll, mivel az alapjövedelem nem tartalmaz semmiféle osztályalapú megközelítést, és nem kívánja felforgatni a magántulajdon dominanciáján alapuló szociális piacgazdaság rendszerét sem.
Könyvek, konferenciák, cikkek, nyilatkozatok és helyi kísérletek sora bizonyítja, hogy már az elmúlt egy-másfél évtizedben is rendkívül megnövekedett az alapjövedelem iránti érdeklődés. A tudományos közgazdasági/szociális elemzéseken és publikációkon túl, – legutóbb a koronaválsággal összefüggésben –, a mindenkinek járó alapjövedelem a közbeszéd egyik központi témájává vált. Ez a vélemény-cunami kétségtelenül felbátorítja egyrészről azokat is, akik csak felszínes elképzelések alapján lelkesednek az alapjövedelemért, de azokat is, akik, – szintén csak felszínes ismeretek alapján –, naiv ötlenek, eleve irreális kezdeményezésnek minősítik azt. Összességében ez a vita rámutat arra, hogy az alapjövedelem ügyét részkérdések kiemelésével nem lehet reálisan megítélni.”