A zöldturizmus léphet a szennyező idegenforgalom helyébe

„A személyszállító repülőforgalom szinte teljes leállása, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek, fürdők és egyéb turisztikai attrakciók kényszerű bezárása mind súlyosan érintik a turizmusipart. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a turizmust sújtó negatív hatások mellett a jelenlegi válság lehetőséget is kínálhat arra, hogy az ezredforduló után már sem környezetileg, sem társadalmilag nem fenntartható tömegturizmus egy sokkal inkább a helyi, belföldi, esetleg régiós turizmusra koncentráló, környezetbarát, mondjuk így: zöldturizmusnak adja át a helyet.

A turizmus káros hatásai közt az egyik legfontosabb jelenség az úgynevezett túlturizmus vagy over-tourism jelensége, ami azt jelenti, hogy egyes helyeken a külső látogatók olyan létszámot érnek el és olyan mértékben szennyezik a környezetet, ami már az idegenforgalom fennmaradását veszélyezteti. Erre igen jó példa a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest elszennyezése, s noha már többször elhatározták, hogy megtisztítják, de azt eddig különböző okok miatt mindig elhalasztották; vagy az olaszországi Velencét ellepő turistatömegek, akik ellen már belépti díjak szedését, illetve a nagy turistahajók kitiltását tervezik.

Hasonlóképpen a rövid, pár napos buliturizmus Európán belül a nagyvárosokban (például Budapesten) okozott eddig már sok esetben a helyi lakosoknak elviselhetetlen helyzetet. Ráadásul ezek a turizmusfajták rendszerint sokkal kevesebb gazdasági hasznot hoznak, mint amennyi kárt okoznak. Amennyiben lehetségessé válik a belföldi turizmus erősítése a hosszú távú nemzetközi utakkal szemben, illetve erősen csökkenteni lehet a turizmus kiváltotta szennyezéseket, akkor a napjainkban egyre nagyobb valószínűséggel megjelenő járványok járulékos hatása nemcsak a turizmusra, hanem az egész emberiségre hosszabb távon akár kedvező is lehet.”