„A keddi döntés legfontosabb folyománya azonban nem gazdasági, hanem politikai jellegű lehet. A német alkotmánybíróság ugyanis azzal, hogy elvetette az Európai Bíróság ítéletét, végső soron megkérdőjelezte, hogy az uniós jog a nemzeti jog felett áll. Ez az Európai Unió (és általában véve a nemzetközi jog) egyik legalapvetőbb elve: amikor az államok belépnek az EU-ba és később EU-tagként részt vesznek a közös döntéshozatalban, elfogadják az uniós joganyagot, és azt is, hogy ha ezt nem tartják be, az uniós intézmények felelősségre vonhatják őket (hogy a gyakorlatban ez mennyire működik, az egy más kérdés).
Nem nehéz belátni, hogy enélkül nehezen lehetne egyben tartani az EU-t: ha bármelyik állam bármelyik, neki nem tetsző uniós ítéletre azt mondhatja, hogy nem veszi figyelembe, káoszba fulladna a dolog.
Emiatt sokan veszélyes precedenst látnak az ítéletben. Egyes jogászok és politikusok szerint a döntés felbátoríthatja az uniós intézményekkel vitákban álló tagállamokat, különösen Lengyelországot és Magyarországot. Az uniós szabályok betártásával hadilábon álló tagállamok eddig is hajlamosak volt megkérdőjelezni az uniós intézmények legitimációját, amihez most a legerősebb uniós állam legmagasabb bírói fórumától kaptak muníciót: ha a német alkotmánybíróság kimondhatja, hogy nem érdeklik az Európai Bíróság ítéletei, a magyar vagy lengyel hatóságok is megpróbálhatják eljátszani ugyanezt.”