A magyar kormány különleges jogköre sokkal szűkebb, mint a francia elnöké

„A magyar kormány elleni támadások már évek óta zajlanak, mit gondol, mi zaklatta fel ennyire a globalistákat?

Az Orbán-kormány amellett, hogy a nemzeti szuverenitás szószólója, a tíz évvel ezelőtti megválasztása óta következetesen kiáll a tradicionális értékek mellett, mint például a család, a hit és a nemzeti kultúra. A »Nemzetek Európájában« ezek anélkül virágozhatnak, hogy megsértenék az együttműködést, amely a »sokféleségben élő egység« álmát teremtené meg. Az érem másik oldalát azok a törekvések képviselik, amelyek le akarják bontani a nemzetek közötti határokat, és a szőnyeg alá akarják söpörni a kulturális, jogi és identitásbeli különbségeket. Ezek szükségszerűen szemben állnak egymással.

Az átlagemberek hogy látják az mainstream média és a nemzetközi szervezetek Magyarország elleni támadásait?

A Századvég Alapítvány kutatóintézetének legutóbbi felmérése szerint a kutatásban résztvevők 70%-a elvárja, hogy az EU félretegye a politikai vitákat, és támogassa a tagállamokat, és csak 23%-uk aggódik a túlzott kormányzati hatalom miatt, amelyről vitákat kell folytatni. Az magyarok többsége – akik a jelenlegi kormány mellett szavaztak – belefáradt abba, hogy megbélyegezzék azért, mert szereti a hazáját, a hagyományait és a saját népének az érdekeit keresi. Legtöbbjük nem kívánja az Európai Unió megszűnését, mivel Magyarországon a nemzetállamok erős Európájának eszméje továbbra is meglehetősen népszerű.

Nem gondolja, hogy a magyar demokrácia helyzetével kapcsolatos panaszok rendkívül képmutatóak? A Macron-féle kormányzat egész évben verte a tüntetőket az utcákon, még néhány halott is volt, ám az mainstream média és a nemzetközi szervezetek Franciaország esetében hallgattak.

Franciaországban Macron elnök nemcsak a járvány miatti válságkezelő intézkedéseket hozta meg, hanem egy kifejezetten népszerűtlen nyugdíjreformot is, drákói módon, a parlamentet megkerülve vitt keresztül március elején. Franciaország már korábban is vezetett be rendkívüli állapotot, a párizsi terrortámadások után, 2015 novemberében. Ez számos esetben korlátozta a polgári jogot, és az intézkedései több mint két évig érvényben maradtak, egészen 2017 novemberéig.”