Nyílt levél Matolcsy György, az MNB elnöke részére

„Tisztelt Elnök úr!

A koronavírus-járvány jelenlegi kilátásai óriási gazdasági válság kibontakozását vetítik előre. Egy különleges válság kezdetén vagyunk, hiszen ennek okozói azok a kormányzati intézkedések, melyeket azért tesznek, hogy csökkentsék az emberéletekben mért veszteségeket. De nemcsak a vírus okoz szenvedést az embereknek, hanem a gazdasági összeomlás is: a munkahelyek és munkalehetőségek megszűnése, a jövedelmek kiesése, a létbiztonság megrendülése százezreket, milliókat taszít nélkülözésbe és mély, egzisztenciális szorongásba Magyarországon is.

A válságkezelés ezért minden országban – a vállalkozások megmentésére és a munkahelyek megőrzésére tett kísérletek mellett – a kieső jövedelmek pótlását, a jövedelembiztonság megteremtését célozza.

A Párbeszéd az elmúlt hetekben arra ösztökélte a kormányt, hogy féloldalas – elsősorban a gazdasági szereplők érdekeit szem előtt tartó, a háztartások szintjén leginkább csak a törlesztési kötelezettségeket elhalasztó – intézkedéseit egészítse ki a jövedelembiztonság megteremtése érdekében tett lépésekkel. A megmaradó munkahelyeknél a kieső bérek négyötödének átvállalását, a munkanélkülivé válóknál az álláskeresési járadék kibővítését, az erre nem jogosultak esetében a havi százezer, plusz gyermekenként további ötvenezer forintot garantáló válságkezelő alapjövedelem bevezetését javasoltuk.

Tudjuk, ezeknek az intézkedéseknek ezermilliárdos nagyságrendű költségei vannak. A fölösleges beruházások törlése vagy halasztása, a milliárdosokra kivetett szolidaritási adó mellett is szükség lesz további pénzügyi forrásokra, és ezek biztosítása meggyőződésünk szerint ebben a helyzetben elsősorban a jegybank feladata.

Ahogy Bihari Péter, a Monetáris Tanács korábbi tagja – Surányi Györggyel egyetértve – a Portfolio.hu-n megjelent cikkében megfogalmazta: »…a megugró deficitet a jegybanknak célszerű finanszírozni. Ez oly módon történhet, hogy a költségvetésnek a jegybanknál vezetett számláján az MNB jóváír – a példa kedvéért … – 1000 milliárd forintot, amit a költségvetés az általa helyesnek tartott szempontok szerint oszt szét a lakosság bizonyos csoportjai … között. Ez a friedmani helikopterpénz.

Ebben a konstrukcióban nem keletkezik tényleges adósság. Technikai értelemben a költségvetés jegybanknál vezetett számláján lévő összeg a költségvetésnek eszköze, a jegybanknak pedig forrása (kötelezettsége). Valójában azonban olyan jegybanki kötelezettség ez, amelynek nincs lejárata és nem keletkeztet jövőbeni kamat- és tőkefizetési kötelezettséget. Ezek hiányában pedig a gazdaság mai szereplőinek nem kell – az »adósság« finanszírozása miatt – jövőbeli kiadáscsökkentéstől vagy adóemeléstől tartani. A jegybank a helikopter, amelyik nem közvetlenül a nép közé, hanem a költségvetés kezébe pottyant 1000 milliárd forintot. Nem is volna a demokratikus államberendezkedéssel összeegyeztethető, ha a jegybank a költségvetés kihagyásával maga határozná meg a teremtett pénz felhasználási módját. A jegybank szuverén módon – a makrogazdasági folyamtok értékelése alapján, a politikai küzdőtéren kívül – dönthet arról, hogy milyen mértékű keresletélénkítés indokolt, a lebonyolítás, a kedvezményezetti kör meghatározása azonban törvényhozói és kormányzati kompetencia.«

Különös időket élünk, különleges eszközökre van szükség. A jegybank eddig is élt a monetáris élénkítés eszközeivel, de most nemcsak ennél többre, hanem alapvetően másra van szükség. Nem elegendő a kamatot továbbra is alacsonyan tartani, hiszen már hosszú ideje a nulla százalék közelében van. Nem elegendő a vállalatok likviditását biztosítani, mert megfelelő kereslet híján nincs az a kínálati oldali válságkezelés, ami eredményre vezet.

Nemcsak emberiességi, hanem gazdasági okokból is meg kell tehát erősíteni a válságkezelés keresleti oldali beavatkozásait, ezek biztosításához pedig szükség van a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozására.

Tisztelt Elnök úr!

Bár az elmúlt években számos kritikával illettük az ön által vezetett MNB politikáját, azt sose vetettük a szemére, hogy túlságosan ragaszkodott volna az ortodox megközelítéshez. Ezért bízunk abban, hogy most is nyitott lesz erre a bátor, unortodox megoldásra, amely lehetővé teszi, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb válságában is garantálni tudjuk az emberek létbiztonságát.

Belátásában és gyors cselekvésében bízva, üdvözlettel:

Tordai Bence

közgazdász-szociológus, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese”