Nyílt levél a budapesti román nagykövetnek, Marius Gabriel Lazurcanak

„Sajnálom az Ön népét, hogy csak egy ilyen áruló nagykövet jutott Magyarországra, aki inkább látna még több romániai halottat, semmint megköszönné Magyarország segítségét, ahogyan másik szomszédunk, Szlovénia államfője, Borut Pahor úr Őexcellenciája magyarul fejezte ki nagyrabecsülését a magyar nép iránt.

Ön román, és Ön románul is viselkedik… liberális románul, hiszen voltak európai románok is, az Önök hosszúra hazudott, de rövidke történelme alatt, akik másképpen vélekedtek.

Javaslom tanulmányozni Petru Groza műveit és hagyatékát. Igaz, őt az Ön szellemi és politikai elődei ölték meg, de ez mit sem kisebbít Groza Márton Áron püspök által is elismert politikai tevékenységének értékén.

Feltehetné a kérdést, hogy miért nem Szabó Tímeának írok levelet a felszólalása miatt. Nos azért, mert haza- és nemzetárulókkal nem áll szóba az ember. Ön pedig nem az én hazámat, hanem a sajátját és annak minden népét árulta el… Ezt pedig ítéljék meg honfitársai.

Végezetül egy mondatot ajánlok Excellenciád szíves figyelmébe Gróza Péter gondolatai közül: »A román és a magyar nép közötti megértés nemcsak lehetséges, de – mivel a szomszédság és a történelmi együttélés adva van – a kölcsönös boldogságot célzó, lényegbevágó feltétel és geopolitikai jellegű parancs.«”