A fegyverek nem szólnak Európában, de a gazdasági hadviselés a szemünk előtt zajlik.
„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bocsánatot kért az olaszoktól, mivel az európai országok túl lassan nyújtottak segítséget Olaszországnak a járvány kezdetén. Ezzel a bocsánatkéréssel két probléma is van.
Az egyik, hogy valójában neki magának, illetőleg a brüsszeli székhelyű EU-intézményeknek nincs miért bocsánatot kérniük, mert az olaszok nem Brüsszelhez fordultak, hanem egyes tagországokhoz. Egészségügyi kapacitásokkal, segítségnyújtási képességgel nem a brüsszeli székhelyű intézmények rendelkeznek, hanem az EU tagországai, amelyek viszont a válság korai szakaszában – tehát mielőtt a járványt hivatalosan is pandémiává nyilvánították volna – a fülük botját se mozgatták. Sőt, inkább olyan jellegű intézkedéseket tettek, amelyekkel nehezítették a kölcsönös segítségnyújtást (exporttilalom, határzár stb.).
A másik ok, ami miatt von der Leyen bocsánatkérése problémás, az, hogy Olaszország számára csak az elmúlt 6-8 hét során volt az a fő kérdés, hogy a járványügyi válsághoz, a kórházi kapacitások kiegészítésével kap-e segítséget. A neheze ezután jön.
A következő időszakban ugyanis az EU-nak létre kell hoznia egy olyan pénzügyi keretrendszert, amely minden tagország számára lehetővé teszi a válságból való kilábalást. Mivel pedig az egészségügyi rendszerek teherviselő képessége miatt a lakosság a munkahelyekről haza lett küldve, és így a gazdasági tevékenység jelentős része leállt, a járványból óriási gazdasági válság lesz, az azt követő fellendülést viszont egy minden korábbinál nagyobb rekonstrukciós alapból kellene finanszírozni.
Az európai közgazdászok döntő többsége úgy látja : ez most csak az eurózóna tagországainak közös kötvénykibocsátásából tud összejönni, ami egyben az egyetlen lehetséges módja annak is, hogy a válság után egy megszorítási hullám ne okozzon megint drámai polarizációt, és végül szakadást az eurózónán belül.
Az eurózónán belüli Észak és Dél vitájából már kaptunk ízelítőt 2011-13-ban. Ahhoz képest mára a határvonalak elmozdultak. Franciaország, amely 2012-ben a gyáva oroszlán szerepét játszotta el, most élére állt a közös kötvényt követelő kórusnak, míg a korábban hanza jelmezbe öltözött északi országok tömbje fellazult.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
