Az alkotmányozás és az alaptörvény

„Ezekben a napokban – a koronavírus irdatlan árnyékában – jelentős események történnek Magyarországon az államirányítás területén is. Éppen most ér véget az a tízéves korszak, amelyet a parlamenti kormányzás korának nevezhetnénk, és elkezdődik a végrehajtó hatalom uralkodásának kora, amelyben a kormányzás súlypontjai áttevődnek a végrehajtó jellegű szervekre – az operatív törzsek irányítása alatt. Ez a fejlemény annak tapasztalatával értékelendő, hogy az elmúlt évtizedre éppenséggel nem a kormány, hanem a parlament túlsúlya volt a jellemző – kétharmados törvényhozási irányítás folyt. A hazai elemzők nagy része ezt a körülményt az elmúlt tíz évben valamiért nem vette észre, és a végrehajtó hatalom központi szerepéről értekezett minden tudományos és médiafelületen, ami miatt kérdéses, hogy most, midőn megvalósul, amit a tényekkel szemben eleddig valóságnak hittek, vajon mit szólnak e különös jelenséghez bölcsen és ravaszul.

Amíg az elemzők ezen morfondíroznak, nekünk érdemes arra figyelnünk, hogy a folyamatos alkotmányozás az elmúlt tíz évben ugyancsak a törvényhozó hatalomban zajlott, és e folyamatban a kormány csak a legcsekélyebb mértékben vett részt. Ennek oka mindenekelőtt az volt, hogy hazánkban – mint láttuk – az alkotmányozó hatalom a törvényhozást illeti. Ez a tény, mint megmutathattuk, szemben áll az európai–amerikai alkotmánygondolattal, amely egykoron azért született, hogy a törvényhozás felett is legyen hatalom és kontroll, mely korlátként szolgál a túlhatalommal szemben, megakadályozandó az önkényuralom kialakulását.

Akárhogy van is, a tény az, hogy Magyarországon az Országgyűlés alkotmányoz, méghozzá akkor, amikor csak akar. A 2010-ben megalakult országgyűlés történetesen akart alkotmányozni, bár ennek eleinte semmi jelét – és korábban ígéretét – sem adta. Mindenesetre egy alkotmányozó éppen attól alkotmányozó, hogy azt tesz, amit akar, és akkor, amikor kedve tartja. Ha az alkotmányozónak lenne korlátja – ahogyan a közhatalomnak éppen az alkotmány az –, akkor nem lenne valódi alkotmányozó, mert az alkotmányalkotó hatalom éppen arról ismerszik meg, hogy nincs földi hatalom fölötte.”