Új Oroszország születik, és nincs visszaút

„Ami most történik, az előzmény nélküli az orosz történelemben. Az államfő nyilvánosan bejelenti, hogy kész módot találni arra, hogy azután is az elnöki pozícióban maradhasson, hogy a törvény által rendelt idő lejárt – és hogy sokáig tervez maradni. Hovatovább, akkor teszi ezt, amikor egyre többen várják tőle, hogy hamarabb távozzon.

Putyin nyilvánvalóan több megfontolásból hozta ezt a döntést. Köztudott, hogy az elnöki munkára áhitattal tekint, mint valami váratlan ajándékra Istentől. Végső soron egyszeri bürokratából emelkedett elnökké, és sikerre vitte a küldetését.

A négyéves »tandemokráciával« is negatív tapasztalatai vannak. Az első két ciklusát követően Dimitrij Medvegyev vette át az elnöki pozíciót, ami végsőkig megosztotta az uralkodó osztályt. Putyin talán attól is tart, hogy ha átadja a hatalmat – mégha egy saját kezűleg kiválasztott utódnak is –, akkor elveszíti az irányítást, és Oroszország külső ellenségei kihasználják majd a helyzet kínálta előnyöket.

Végül talán az elmúlt néhány hét eseményei is befolyásolták. Az olajár, a rubel és a részvénypiacok zuhanása a »stabilitás« és a kontinuitás melletti érvek. A koronavírus egyszerre ijesztő és hasznos, hiszen jó kifogás az ellenzék nyilvános gyűléseinek betiltására.”