„Nem elegáns, ha egy újságíró valamely régi írásával hozakodik elő. De most rendkívüli helyzet van, s ez talán elfogadhatóvá tesz némely rendkívüli magatartást. 2017 februárjában írtam az alábbi cikket a Magyar Krónika felkérésére. S most időszerűbbnek érzem mindennél. Annál is inkább, mivel egy régi, kedves barátom, egykori gimnáziumi osztálytársam, Bognár Csaba, aki a téma szakértője, a napokban ezt írta gimnáziumi levelezőlistánkra:
»A koronavírus RNS-vírus, benne nincs DNS, csak RNS. Az RNS megduplázódásakor – az RNS-replikáció sajátosságából kifolyólag – sokkal több a hiba, több a mutáció, mint a DNS-t tartalmazó vírusok esetén. Az RNS-vírusok szaporodásakor (természetesen a gazdasejt szaporítja) sok mutáció keletkezik. Ezek többsége a vírus számára nem előnyös. De – a nagy számok törvénye alapján – egy nagy járvány során sokkal több lesz a mutáció. Sok esetben (nem mindig) a kórokozó a járvány során megvadul (durvább, virulensebb lesz), majd később kezd megszelídülni, és később úgynevezett szezonális, mindig jelen lévő, de már nagy járványt nem okozó kórokozóvá válik.«
Ez volt az utolsó lökés, amely megerősített abban, hogy a három évvel ezelőtti írásom időszerűbb, mint akkor volt. Íme!”