Sem a fallokrata hozzáállást, sem a hazugságot nem szeretem

„Reagálás a Kormányinfón elhangzottakra

Kocsis Máté már csak azért sem láthatott engem, amikor az ominózus kérdés elhangzott a teremben, mert én – a frakcióvezető úr elvtársaival ellentétben, akik 130-an, egymás hegyén-hátán „támogatták” a miniszterelnököt felszólalásában – betartottam a Ház kérését, és csak akkor tartózkodtam a teremben, amikor magam felszólaltam, vagy amikor szavaztunk.

A viták további részét, egy emelettel lejjebb, egy tévén követtem. Örülök ugyanakkor, hogy a felvetéseimre csak egy faragatlanul odavetett hazugságra futotta tőle.

Gulyás Gergelynek pedig szívből kívánom, hogy a következő hónapokat vészelje át egészségben, a járvány elvonultával pedig szeretettel látnám az egyik judos edzésünkön. Garantálom, hogy a Miniszter úr hangosan fog rikoltozni már az erősítő gyakorlatok ötödik percében, és akkor a küzdelmekről még nem beszéltünk.

Nem vagyok híve annak, hogy így rendezzünk vitákat. Sem a fallokrata hozzáállást, sem a hazugságot nem szeretem. Tőlem a kormánypárti képviselők kulturálatlan viselkedést még nem tapasztaltak. Elvárom, hogy eszerint beszéljenek velem és rólam.

A legtöbbet az mondja el a két emberről, akik lényegében elintézték a hétpárti egyeztetésen, hogy kormány és ellenzék közt ne szülessen egyesség, mert végig kitartottak az álláspont mellett, hogy a felhatalmazási törvénynek időkorlátja nem lesz.

Nem csodálom, hogy idegesek, Uraim. De azért alapvető kulturáltságnak maradnia kell az emberben, akkor is, ha dühös önmagára, és arra, hogy nem építette fel megfelelően az érvrendszerét, és azon fogást találtak ellenzéki kollégák.”