Négy év egy életért

„Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat. Például, hogy nálunk a mentálhigiénés védekezés megköveteli: igazságérzetünk felhorgadásának bizonyos megkötésekkel adjunk hangot.
hát nyilván nem csatlakozunk a bíróságok elleni hadjárathoz, csak mert épp egy ítéletet aránytalanul enyhének, egy ítélkezési folyamatot elhúzódónak tartunk. Az utóbbi időben sajnos tarthatunk egyre gyakrabban. A győri családirtóval szembeni korábbi eljárás, vagy épp Renner Erika támadójának esete mutatja, hogy a jogrendszer gyenge pontjait könnyű kihasználni.

És ezt mutatja most a borsodnádasdi eset. Az ügy még nem húzódik annyi ideje, mint Renner Erikáé, itt viszont épp ez a közelsége tesz hozzá a sokkhatáshoz: a 17 éves K. Csengét mindössze három éve, 2017-ben gyilkolták meg. Az elkövető, B. Roland lemeztelenítette és egy vízaknába dobta őt, ám állítása szerint azért, mert halottnak hitte, és attól tartott, őt fogják az elkövetőnek hinni.

A roppant életszerűnek tűnő helyzet akár reálisabb magyarázat is lehetne, ha azt nézzük, hogy az akkori hírek szerint alkohol és herbál hatása alatt követte el szörnyű tettét. Csakhogy ne tévedjünk: azért, mert nem tudták rábizonyítani, hogy ő bántalmazta előtte Csengét, még nem feltétlenül nem is ő követte el. Persze, a bíróság nem indulhat ki feltételezésből. De az nagyon is tény, hogy a halált a fulladás okozta. Gyakorlati értelemben semmi különbség aközött, hogy ő bántalmazta, majd azt gondolva, hogy halott, bedobta, vagy csak véletlenül talált rá az eszméletlen lányra. Mert aki ilyen könnyedén, állítása szerint zavarodottságból végez egy társával, ráadásul módszeresen, levetkőztetve őt előtte, az talán veszélyesebb is, mint aki hideg megfontolásból teszi. Az két év múlva újra gyilkolhat. Akkor mit fogunk mondani a leendő áldozatok rokonainak?”