Miért titok Magyarországon az, hogy hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg a vírussal?

„Nagyon katonás mostanában a kormányfő kommunikációja, próbálkozzunk mi is ezzel. Orvosaink, ápolóink a frontvonalban harcolnak, állapotukról központi tájékoztatás nincs. Másról se nagyon, de az egészségügyi dolgozók kulcsfontosságúak ezekben a hetekben, hónapokban. Mindenhol a világon a koronavírus járvány legfontosabb kérdése, hogy hogyan tudják kezelni a kórházak az intenzív ellátást igénylő fertőzöttek hirtelen jövő hullámát.  

A működőképesség fenntartása a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép és egyéb eszközök mellett leginkább az egészségügyi dolgozókon múlik. (Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológusa és intenzív terápiás szakorvosa nemrég elmagyarázta, egyetlen COVID–19-beteg felügyelete akár 30 fős stábot is igényelhet.) Olaszországi, de egyre inkább spanyol és francia tapasztalat is, hogy gyorsan nagyon kevésnek bizonyul az intenzív osztályok kapacitása, és emberfeletti munkát végeznek az elcsigázott orvosok, ápolók is. A magyar egészségügy jelen pillanatban nem érte el az intenzív osztályok kapacitásának a határát, de a fenyegető veszélyt Orbán Viktor is pontosan látja. A miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjújában így vetítette előre az egészségügyre váró kihívást:

»Én úgy látom, hogy amikor a csúcsterhelés lesz – most még nem vagyunk itt –, tehát a járvány terjed, és a csúcs felé haladunk, a tetőpont felé haladunk, amikor oda el fogunk érni, akkor körülbelül a tízszeres terhelésnek lesz kitéve a magyar egészségügy, mint a normális, nem háborús, hanem békeállapotban szokott. Tehát egy tízszeres terhelést kell kibírnia az egészségügynek anyagban, ágyban, lélegeztetőkészülékben, orvosban, ápolónőben.«

Tiszta beszéd. Ahogy az is, hogy a kulcsszereplők, az egészségügyi dolgozók milyen veszélynek vannak kitéve.”