Mennyit érnek az iskolabezárások?

„Az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között kb. egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola pedig már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot.

A gasztrovírus esetében a csökkenés kisebb és rövidebb. A bárányhimlő esetében nem mérhető jelentős csökkenés, talán mert eleve kevés új fertőzés van egy héten. A vasutassztrájkok szintén jelentősen csökkentik a vírusok terjedését. A szerző egy járványtani modell használatával azt is szimulálni tudja, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására. A szimuláció szerint ennek a beavatkozásnak átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát.

Költség-haszon elemzés alapján a tanulmány arra jut, hogy az egyszerű influenza és gasztrovírusok terjedését nem érdemes iskolai vagy közlekedési korlátozásokkal fékezni. A szerző szerint a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.

A Defacto szerint ez és a hasonló kvantitatív elemzések sokat segíthetnek a koronavírus elleni védekezésben. Ha a járvány súlyosbodik, Magyarországon is szükség lehet iskolabezárásra.”