Boris Johnson elvarázstalanodása

„Johnson nem csak a Brexit-hívek reménysége volt, akik decemberben megerősítették őt kormányfői pozíciójában, hanem bizonyos tekintetben minden brité is. Mert azután, hogy a Brexit egyszerre ténnyé vált, már csak egy fontos kérdés van: hogyan hozza ki Nagy-Britannia ebből a helyzetből a legjobbat? És erre Johnsonnak a kritikusaival ellentétben volt egy terve. Egy olyan terve, ami minden nehézség ellenére kivitelezhető és gyorsan megvalósítható.

Ez az, amivel Johnson uralta a pillanatot. Megígérte, hogy egy ragyogó jövőbe vezeti az országot. Az elitista öntudata, a nemtörődömsége és a vidám mondókák iránti bohócos jó szimata lehetővé tették Johnson számára, hogy a legkülönbözőbb származású emberekkel is szót értsen, felvidítsa őket, és magával vigye őket a Brexit-áttörés felé vezető úton – egészen a kollektív önbecsapásig.

Most meg ez. Vidám parolák helyett Johnson hétfő este csupa iszonyú dolgot volt kénytelen bejelenteni. A rá jellemző kócos hajával azzal az arckifejezésével, ami leginkább egy jó viccet sejtetett a száraz sajtótájékoztató helyett, Johnson az egészségügyi rendszer összeomlásának veszélyéről beszélt, sok halottra figyelmeztetett, és bejelentette a lakosság otthonaikba zárását.

Eleinte bátran küzdött a kemény intézkedések ellen. Alig két hétig Johnson még reménység és lázadó volt, aki a kialakult szakértői vélemények ellen állt ki, amik a társadalmi távolságtartás keserű gyógyszerét írták fel a lakosságnak. Az iskoláknak nyitva kellett maradniuk, ugyanígy a puboknak és az üzleteknek, miközben a lakosság megfertőzte és immunizálta magát a vírussal. Ehelyett Nagy-Britannia most szépen beáll a sorba Franciaország, Spanyolország és Németország mögé a korona-stratégiát illetően – a Brexit-élharcos Johnson igazán nem ezt kívánta.”