Az igazi pánikkeltés

Tehát, miután kiderült, hogy az ellenzék és a sajtója legnagyobb bánatára mégiscsak van elegendő lélegeztetőgép, gyorsan új probléma után kellett nézni. Erre használták ezt a Benkét (reméljük, nem rokona Benke Valériának!), aki nekifogott azért aggódni, vajon lesz-e elegendő oxigén és személyzet a rendelkezésre álló lélegeztetőgépekhez. És itt hozzálát a mi kis ügynökünk felkelteni a pánikot, mert a géphez csőrendszer kell, meg a csatlakozók se biztos, hogy kompatibilisek, és igaz ugyan, hogy oxigénpalackról is működtethetők a gépek, de azt meg sűrűn kell cserélgetni… Igen… sűrűn… A vészhelyzet már csak ilyen. Még a palackokat is sűrűn kell cserélgetni, egyem a szívedet kicsi Benke…

Aztán talál a Benke egy »szakembert« is, szakember mindig kell, hogy fedezve legyen a hazudozás és a hülyeség, úgyhogy előkerül egy Lovas András nevű aneszteziológus, aki a legvégén kimondja a szentenciát, figyeljenek: »És a teljesség igénye nélkül kell még beteghordó, segédápoló, takarító, pszichológus, dietetikus, gyógyszerész. Kell laboros, aki elemzi a vérmintákat és a mikrobiológiai vizsgálatokat elvégzi, kellhet röntgenorvos, röntgentechnikus és adott esetben sebész is. Éppen amire szüksége van a betegnek – sorolja a lélegeztetett pácienssel járó humánerőforrás igényeket Lovas András.«

Hát ez őrületesen örvendetes! – mondhatjuk P. G. Wodehouse nyomán, ám amikor itt tartottam az olvasásban, akkor beüvöltöttem a fürdőszobából nejemet, aki többek között aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, és felolvastam neki ezt a részt. Aha – mondta ő. – Békeidőben, normál körülmények között valóban ez egy kórház HR követelménye. Vagyis normál körülmények között az intenzív osztálynak is elérhető kell legyen egy pszichológus vagy egy dietetikus. Sőt! Még gyógytornász is! Na de vészhelyzetben? Háborúban?