„Közlegény! Nem láttam a reggeli álcázási gyakorlaton!” „Köszönöm, uram!”

„A társadalom összekuszált működése gátolja személyes céljaink és vágyaink kiteljesítését. E rombolás tükre az új NAT is, amit a buzgó csinovnyikok állítottak össze, mutatván, hogy megértették az üzenetet, tényleg mindenre képesek,
teljesen mindegy, mit pusztítanak, mit hazudnak el, és mit tesznek tönkre.

Az új kerettanterv az össze lózunggal és hablattyal egyetlen cél felé mutat: fenntartani az álarcot az arcokon, hazug identitást konstruálni, hagymázas képekkel teletömni a következő generáció agyát. Megszilárdítani a bezárkózást, a konok ostobaságot, torz személettel beszélve történelmi felelősségről, művészeti értékről, jövőről.

Aki ehhez tapsol, bűnt követ el.

Épül az egymástól rettegők társadalma. És az az ország, ahol rejtőzködni kell, nem egészséges. A felgyűlt árulások, megtagadások, álarcok eltorzítottak bennünk valamit. Annyi lett az engesztelhetetlen harag, a visszafojtott indulat, hogy az egymásra rakódott, erodált rétegeket nehéz lesz majd, ha egyáltalán, javítani, megújítani. Rontani, rothasztani persze még bőven lehet.”