Fővárosi ellenszélben a szuperkórház

Az önkormányzati választások után azzal érveltek a balliberális polgármesterek és egészségpolitikusok, hogy a beruházásra szánt pénzt inkább a meglévő budai kórházak korszerűsítésére, felújítására kell fordítani.

Az Egészséges Budapest program részeként a tervek szerint megújulnak a budai intézmények is. Ezek a korszerűsítések azonban nem tudják kiváltani az úgynevezett szuperkórház megépítését, hiszen az, mint mondtam, nem csak fővárosi betegeket fogad majd. A Dél-budai Centrum az ország kórháza lesz. Ezek fényében könnyű belátni, hogy a tervezett új komplexumnál nagyságrendekkel kisebb alapterületű kórházépületek semmilyen toldással-foldással nem tehetők alkalmassá arra, hogy a fővárosiak mellett a központi régió betegeit is fogadják. A kormány szerint a magyar emberek megérdemlik, hogy hosszú évtizedek után végre épüljön egy korszerű, XXI. századi kórház.

A városvezetők kifogásolják a helyszínválasztást is, mondván, hogy a kijelölt telek a város szélén van, nehéz megközelíteni.

Az utóbbi száz-százötven évben Európában a kórházak általában a városok szélén épültek meg. Így volt ez nálunk is. A Szent Rókus vagy a Szent János Kórház szintén a főváros peremén épült föl, igaz, azóta körbenőtte őket a város. Vélhetően a főváros növekedése sem áll meg a Dél-budai Centrum telekhatáránál. A helyszín kiválasztásánál egyébként szem előtt tartottuk a jó közlekedést. Aki autóval érkezik a régióból vagy Dél-Budáról, annak rendelkezésre áll az M7-es és az M1-es közös szakasza, vagyis autópályán is megközelíthető lesz az új kórház. A tervek között szerepel a régi 7-es úton kialakítandó közlekedési csomópont is. Az autópálya közelsége fontos, hiszen mint mondtam, a leendő kórház feladatai között szerepel a sürgősségi ellátás is, vagyis komoly mentőautó-forgalom várható. A környéken jó a közösségi közlekedési hálózat, akár a városi, akár a távolsági buszok vonalát vizsgáljuk. Néhány új megálló kell még, hogy ilyen módon is könnyen elérhető legyen az intézmény. A szakemberek már dolgoznak a kötött pályás tömegközlekedés megvalósíthatósági tanulmányán. Ezért nem értem a megközelíthetőséget érintő kifogásokat.

A főpolgármester mostanában általában környezetvédelmi szempontokra hivatkozva söpör le az asztalról minden fejlesztési tervet...

A Dél-budai Centrum környezetvédelmi szempontból is a jövő kórháza lesz. Üzemeltetését komoly informatikai háttér támogatja majd, e rendszernek egyebek mellett a feladata lesz az energiaszabályozás és a légtisztítás is. Takarékossági és környezetvédelmi megfontolásból pedig zöldenergiát is alkalmazunk. A zöldgondolat érvényesülését szolgálja az is, hogy a zömében egyágyas kórtermek többsége zöldterületre néz. Ám ökológiai szempontból fontos újdonság, hogy a DBC papírmentes kórház lesz az informatikai rendszernek köszönhetően. Digitálisan nyomon követhetők majd a leletek, a betegek gyógyszerelése és állapota. Ez nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló. A digitális hálózat azonban nemcsak a gyógyító munkát könnyíti és gyorsítja meg, a betegek kényelmét is szolgálja. Az informatikai rendszeren keresztül tájékozódhatnak a világ eseményeiről, intézhetik ügyeiket, és tarthatják a kapcsolatot szeretteikkel.

Ha nem a zöldszempontok jelentik a problémát, akkor milyen más megfontolásból javasol új helyszínt a Fővárosi Önkormányzat? Hol?

Két telket ajánlottak fel megvételre a kormánynak, légvonalban nagyjából egy kilométerre a tervezett helyszíntől.

Mennyiért?

Erről nincs információm. Azt azonban tudom, hogy az egyik telek 32 524, a másik 50 524 négyzetméter. Belátható, hogy egyiken sem fér el egy 215 ezer négyzetméteres ingatlan. Ráadásul a munkát úgy kellene elkezdeni, hogy lebontjuk a telkeken álló félig romos épületeket, áttereljük az M7-es bekötő szakaszát és a telkek melletti vasúti síneket. Azt sem tudom, hogy a környék kertvárosi lakói hogyan fogadnák azt a környezeti terhelést, amit egy kórház jelent. Hiszen az autóval érkezők, a mentőautók jelentősen felborítanák az emberek mindennapi életét. Hely hiányában ráadásul le kellene mondanunk a tervekben szereplő két helikopter-leszállóról, valamint a tervezett parkolóhelyek kétharmadáról is. Ha a felajánlott „csereingatlanokra” építenénk meg a szuperkórházat, akkor az onnantól már nem szuperkórház lesz, mert nemcsak a helikopterekről és jelentős számú parkolóról kellene lemondanunk, hanem rengeteg olyan orvosszakmai, ellátási profilról is, amely ezen a helyen egyszerűen nem valósítható meg! Ha ilyen választásra kényszerülnénk a kórház építése során, akkor a „Beteget nem küldünk el!” jelmondatunk, vezérelvünk sem valósulhatna meg!”