Kevés véresebb eseménye volt a magyar történelemnek, mint a budavári kitörés 1945. február 11-én.
„Kevés véresebb eseménye volt a magyar történelemnek, mint a budavári kitörés 1945. február 11-én. A közvélekedést azóta is megosztják a történtek: kit a hazafiúi bátorságra emlékeztet az évforduló, kit arra, hogy azon a napon orosz katona nyitott be a rommá lőtt ház légópincéjébe (hogy aztán majd málenkij robotra hajtsa az odabent reszketőket, és maga alá gyűrjön asszonyt, leányt). Ezt a hetvenöt éve tartó megosztottságot aligha fogja feloldani egy olyan demagóg kommüniké, mint amilyet minap adott ki Budapest rosszul sikerült első embere és öttagú helyettessleppje. A szózat csúcsmondata a Rákosi-korban is simán megállta volna a helyét: »Antifasiszta elkötelezettségünkből fakadóan kötelességünk felszólalni azok ellen, akik történelmünket meghamisítva, gyűlölködésre és kirekesztésre buzdítanak.«”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
