A Die Welt úgy értékelte a tervezett intézkedéseket, hogy azt a célt szolgálják, hogy fokozzák a jobboldali szélsőségesek elleni fellépést, és minél hatékonyabban lehessen megakadályozni a bűncselekményeket. Az új javaslat azonban úgy tűnik, nem számol azzal, hogy antiszemita bűncselekményeket iszlamista szélsőségesek is elkövethetnek. Pedig az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2018-as felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka szerint a muszlim szélsőségesek állnak az antiszemita incidensek mögött, és csupán 13 százaléka említette a szélsőjobboldalt.
Egy korábbi uniós jelentés pedig arról számolt be, hogy 2007-2017 között, hogy az antiszemita incidensek legfőbb elkövetői az iszlamisták, és a radikalizált fiatal muszlimok és iskolások, mindezek mellett említést tettek a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportokról is. A német hírszerző ügynökség 2019 júniusában »Antiszemitizmus az Iszlamizmusban« - címmel adott ki egy riportot. Ebben többek között az olvasható, hogy csak 2017 januárja és decembere 100 antiszemita incidenst rögzítettek a hatóságok. Ezek között olyan esetek szerepeltek, mint például amikor egy berlini nőt azért támadt meg két arab férfi, mert egy Dávid-csillagos nyakláncot viselt.
Középpontban az iszlamisták