Egyedül vagy, Feri!

Erőtlen, saját szónoklatába belebágyadó Gyurcsány Ferencet láthatott az évértékelő elszánt közönsége.

Éles kontrasztja volt a mai évértékelőn a fátyolos hangon, enerváltan hadonászó Gyurcsány Ferenc a digitális platformokon, a híres chatboton vagy az épp letiltott videócsatornáján látható énjének.

A vitalitás mímelő, bizarr marketingfogásokkal a fiatalokat megcélzó exkormányfő helyett egy életunt,

Egy kicsit úgy tűnt, mintha maga is megérezte volna a frázisok ürességét, a kritika monotonitását, az élcelődés mesterkéltségét. Mintha maga is tudná, hogy egy karmikus átok arra kárhoztatja, hogy ugyanezt a hitehagyott beszédet mondja el újra és újra öregedő rajongótáborának. Mintha már eljátszani sem tudná (vagy akarná), hogy hisz is abban, amit rosszalló tekintettel, rekedten kinyilatkoztat.

Hol van a fiatalos hevülettel tárgyaló sportminiszter? Hol van a konvergenciaprogramról nekitüzesedve szónokló kormányfő? Hol van az őszödi beszéd önostorzó vátesze? Hol van a 2006-os tévéostromot a CNN stúdiójában hanyag eleganciával elsimító államférfi?

Orbán Viktor tönkretette, elárulta, feldarabolta, lenyilazta, elevenen elégette... Orbán így. Orbán úgy. Orbán amúgy. Orbán. A szavak rémisztő súlytalanságával szemben nem használ a manír, a túlmozgásos testbeszéd, a bárdolatlan viccelődés. És ezt Feri zsigereiben is érzi.

A kutyafáját!

Vagy legalább a reinkarnációja. De senki. Pedig kemény volt ez a csapat.

És Feri, mintha maga is tudná, hogy ennyi volt. Mintha tudná, hogy végül mindnyájan egyedül maradunk a színpadon.