Egy másik valóság

„Orbán évértékelője alig-alig szólt arról az esztendőről, amelyben a NER időben is korlátlannak hitt hatalma megroppant. Ehelyett inkább a 2022-ig szóló programról hallottunk. Arról, hogy az ország – Budapesttel ellentétben – két évig még az övé, az ő kottájából játszik az országgyűlési és a médiatöbbség is. Arról, hogy a klímaválság megoldására nincs semmi ötlete, de frázisai már vannak róla, mert érzi, hogy muszáj valamit mondani. (Ha már tenni nem tesz semmit.) Meg arról, hogy a parlamenti és sajtó-kétharmad maximálisan ki lesz használva: a miniszterelnök fenntartja magának a napirend-meghatározás monopoljogát, és továbbra sem hagyja magát a valóságtól zavartatni.

A gondolkodókról lemond, a választásokig csak az orruknál fogva vezethetőkkel kommunikál. Amivel foglalkozni kíván, annak legfeljebb politikai haszna lesz (ha haszonnak tekintjük a hatalom konzerválását), de a közvetlenül a Fidesz kiszolgálásából élőkön kívül senkinek sem kínál semmi előnyt.

Az ország nem lesz tőle sem jobb, sem egészségesebb, sem okosabb, sem boldogabb. Marad minden ugyanígy – az egyetlen változás, hogy a lejárt szavatosságú bevándorlók/hódítók/megszállók helyett kapunk új, hazai ellenségeket, akiket gyűlölhetünk a már előre beígért kudarcokért.”