De hát miért nem érzik az emberek, hogy jobban élnek?

2020. február 19. 20:45

Ha Mészáros Lőrinc és az én átlagos vagyongyarapodásunkat nézem, akkor boldognak kéne lennem, de nem vagyok az.

2020. február 19. 20:45
Büttl Ferenc
Mérce.hu

„Nos, hogy az emberek nagy része miért nem érzi úgy, hogy nem javult a pénzügyi helyzet, annak ellenére, hogy szép emelkedést mutatnak a statisztikák, annak nagyon egyszerű oka van: azért nem érzik úgy sokan, hogy javult volna a pénzügyi helyzetük, mert a háztartások nagy részének nem javult a pénzügyi helyzete. Vagy legalábbis nem javult számottevően.

Lássuk a részleteket! A KSH-statisztika szerint szépen nőttek a reálkeresetek, de még a reáljövedelem is (lásd az ábrát lentebb), de a KSH kereseti statisztikájával két nagy probléma is van: egyrészt, mint tudjuk, ez csupán a munkavállalók egy részének a kereseti átlaga, másrészt pedig átlag és nem medián.

Azt tudtuk, hogy a kereseti statisztika csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál foglalkoztatottak kereseteinek átlagát mutatja, de 2019. decembere óta azt is tudjuk, a Székely Sándor országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylése nyújtott válaszból, hogy csak 2852357 alkalmazott fizetésének az átlagát közli a statisztikai hivatal. Az összes foglalkoztatott létszámából kivonva megadott számot kiderül, hogy a KSH kereseti statisztika 1,7 millió munkavállaló keresetével egyáltalán nem foglalkozik. A hiányzó 1,7 millió kereseti adat ráadásul alapvetően átlag alatti adat, hiszen a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatók jellemzően alacsonyabb munkabéreket képesek kifizetni (az alacsonyabb termelékenységük okán), mint a nagyobb vállalatok.

A kereseti átlag tehát erősen torzít felfelé a számbavétel módszertanából adódóan. Másrészt az átlag jellemző módon szépen tud növekedni akkor is, ha kevesek bére gyorsan növekszik, míg sokan keresnek kevéssel többet. Ahogy mondani szoktam, ha Mészáros Lőrinc és az én átlagos vagyongyarapodásunkat nézem, akkor boldognak kéne lennem, de nem vagyok az és ugye ki sem kell fejtenem, hogy miért. A statisztikai jelzőszámok közül a medián – mediánkereset – alakulása relevánsabb mutató, mert az azt mutatja, hogy hogyan alakul az a kereseti összeg, ami alatt és felett találhat a keresetek fele – fele. Az átlagkereset 2014-ben 21,5%-kal haladta a meg a medián keresetet (számokat lásd itt), és mivel nincs okunk feltételezni, hogy a különbség a két mutató között jelentősen változott volna, így valószínűsíthetjük, hogy a mediánkereset (ami alatt az összes kereset 50%-a található) korántsem nőtt olyan mértékben, mint az átlagkereset.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 315 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gacsat
2020. február 21. 03:02
Én érzem.
puszika
2020. február 20. 18:11
A te vagyongyarapodásod még így is sok Ferike! Ugyanis nem dolgoztál meg érte!!!!!!
jetta84
2020. február 20. 16:48
"A hiányzó 1,7 millió kereseti adat ráadásul alapvetően átlag alatti adat, hiszen a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatók jellemzően alacsonyabb munkabéreket képesek kifizetni " Ez miről beszél?? Pont a mikrovállalkozóknál van mindenki minimálbérre bejelentve vagy arra sem, közben meg zsebbe a dupláját adják az önfoglalkoztatókról nem is beszélve, akik a minél kisebb adózás miatt sokkal kevesebbet jelentenek be az állam irányába. Akkor még nem beszéltünk a feketén dolgozó "munkanélküliekről" és a minimálbérre bejelentett munkavállalókról.Véleményem szerint nem kevesebb hanem több az átlagbér a gyakorlatban amit persze hivatalosan nem lehet kimutatni.
atila68
2020. február 20. 15:10
Azért online fullba nyomnotok SEOD nem kéne már.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!