Tudta, hogy nem Szoboszlai az egyetlen magyar az NL-álomcsapatban?
Sokat köszönhet neki is a magyar labdarúgó-válogatott.
Ha Mészáros Lőrinc és az én átlagos vagyongyarapodásunkat nézem, akkor boldognak kéne lennem, de nem vagyok az.
„Nos, hogy az emberek nagy része miért nem érzi úgy, hogy nem javult a pénzügyi helyzet, annak ellenére, hogy szép emelkedést mutatnak a statisztikák, annak nagyon egyszerű oka van: azért nem érzik úgy sokan, hogy javult volna a pénzügyi helyzetük, mert a háztartások nagy részének nem javult a pénzügyi helyzete. Vagy legalábbis nem javult számottevően.
Lássuk a részleteket! A KSH-statisztika szerint szépen nőttek a reálkeresetek, de még a reáljövedelem is (lásd az ábrát lentebb), de a KSH kereseti statisztikájával két nagy probléma is van: egyrészt, mint tudjuk, ez csupán a munkavállalók egy részének a kereseti átlaga, másrészt pedig átlag és nem medián.
Azt tudtuk, hogy a kereseti statisztika csak az 5 főnél többet foglalkoztató vállalatoknál foglalkoztatottak kereseteinek átlagát mutatja, de 2019. decembere óta azt is tudjuk, a Székely Sándor országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylése nyújtott válaszból, hogy csak 2852357 alkalmazott fizetésének az átlagát közli a statisztikai hivatal. Az összes foglalkoztatott létszámából kivonva megadott számot kiderül, hogy a KSH kereseti statisztika 1,7 millió munkavállaló keresetével egyáltalán nem foglalkozik. A hiányzó 1,7 millió kereseti adat ráadásul alapvetően átlag alatti adat, hiszen a mikrovállalkozások, önfoglalkoztatók jellemzően alacsonyabb munkabéreket képesek kifizetni (az alacsonyabb termelékenységük okán), mint a nagyobb vállalatok.
A kereseti átlag tehát erősen torzít felfelé a számbavétel módszertanából adódóan. Másrészt az átlag jellemző módon szépen tud növekedni akkor is, ha kevesek bére gyorsan növekszik, míg sokan keresnek kevéssel többet. Ahogy mondani szoktam, ha Mészáros Lőrinc és az én átlagos vagyongyarapodásunkat nézem, akkor boldognak kéne lennem, de nem vagyok az és ugye ki sem kell fejtenem, hogy miért. A statisztikai jelzőszámok közül a medián – mediánkereset – alakulása relevánsabb mutató, mert az azt mutatja, hogy hogyan alakul az a kereseti összeg, ami alatt és felett találhat a keresetek fele – fele. Az átlagkereset 2014-ben 21,5%-kal haladta a meg a medián keresetet (számokat lásd itt), és mivel nincs okunk feltételezni, hogy a különbség a két mutató között jelentősen változott volna, így valószínűsíthetjük, hogy a mediánkereset (ami alatt az összes kereset 50%-a található) korántsem nőtt olyan mértékben, mint az átlagkereset.”