Így nagyít fel a nyugati sajtó egy kelet-magyarországi községben hallott kijelentéseket.
Új problémát talált magának a brit Times és az amerikai Christian Science Monitor (CSM) – a bodrogkeresztúri antiszemitizmus formájában.
Bodrogkeresztúr 1100 fős település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában, Miskolctól 48 kilométerre keletre. Egyik nevezetessége, hogy itt élt egykor Jesaja Steiner rabbi, aki csodatevő képességeiről volt híres,
Több se kellett a Times és a CSM publicistáinak, rögtön el is látogattak a kis faluba. A CSM tudósítója egyébiránt Czuk Dorottya, korábban Demszky Gábor sajtófőnöke, jelenleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester sajtófőnöke volt.
Czuk munkamódszereiről mindent elmond, hogy 2017-ben közösségi média-oldalával így toborzott egy hasonló projekthez megszólalókat: „Egy amerikai dokumentumfilm-készítő produkciós irodának dolgozom. November elején Magyarországra jönnek, és szeretnének pár zsidó származású interjúalanyt is megszólaltatni. Olyanokat keresnek, akik úgy érzik, hogy az antiszemitizmus probléma ma itthon, és esetleg volt is negatív élményük”. (Képernyőfotó a szerző birtokában).
A két publicista elégedetten idézgeti a vidéki embereket, akik valóban sarkosan és érzéketlenül fogalmaznak a zsidó turistákról. Felmerül a kérdés persze, hogy olyan mértéket ölt-e az antiszemitizmus Bodrogkeresztúron, hogy az kiérdemli a nemzetközi lapok címoldalait? Bántották a zsidó turistákat Bodrogkeresztúron – mint például az ukrajnai Umanban, ahol egy hónapja pogrom (!) tört ki, melyről a Times és a CSM természetesen nem számolt be? (Érdemes hozzátenni, hogy ha valaki kelet-európai antiszemitizmust keres, akkor Ukrajna remek példa: csak Izraelbe 2009 és 2019 között közel félszázezer zsidó vándorolt ki az országból, nyilván nem utolsósorban a szélsőséges nacionalisták térnyerésének köszönhetően, melyről a nyugati média hallgat).
és a Times és a CSM sem tud semmi egyebet felmutatni, mint néhány ízléstelen és kevéssé nyitott helyi kommentárt. Utóbbi nem jó, hiszen természetesen fontos lenne, hogy a helyiek szabadidejükben tájékozódjanak egykori szomszédjaik kultúrájáról, és reménykedünk, hogy a helyzet soha nem eszkalálódik. De nem változtat azon a tényen, hogy most a kelet-európai antiszemitizmus központjaként bemutatott kis faluban senkinek a haja szála sem görbült, nemzetközi lapok címlapjaira helyezni a települést súlyos aránytévesztés.
Miért foglalkoznak akkor ezek a publicisták Bodrogkeresztúrral? A cél egyrészről természetesen Magyarország lejáratása: hazánk nem tökéletes ezen a fronton, de történetesen az antiszemita atrocitások száma európai mértékben kiemelkedően alacsony, külpolitikánk konzekvensen Izrael-barát, semmi ok a méltatlan kritikára.
A valódi ok annak a ténynek az elrejtése, hogy az Egyesült Államokban – azon belül is a demokrata vezetésű New Yorkban – és az Egyesült Királyságban az antiszemita atrocitások száma soha nem látott magasságot ért el. 2018-ban 1879 antiszemita atrocitás történt az Egyesült Államokan a Rágalmazásellenes Liga adatai szerint, s bár a tavalyi országos adatok még nem elérhetők, csak New Yorkban 229 antiszemita támadás történt, ami ismét komoly növekedés a 2018-as városi adatokhoz képest (185 támadás). Amerikában gyilkosságok is történtek tavaly (erről lásd alább a Simon Wiesenthal Központ jelentését). A brit Community Security Trust zsidó érdekvédelmi szervezet tavalyi számai már elérhetők: 2019-ben 1805 atrocitás történt az Egyesült Királyságban, a 2018-as 1652-höz képest komoly emelkedés. 2018-ban Magyarországon 32 antiszemita incidens történt, ebből három volt fizikai inzultus.
Nem kell bagatellizálni a magyarországi eseteket – három támadás is hárommal több a kelleténél –, de lássuk be,
És akkor még nem is beszéltünk a politikai antiszemitizmus kérdéséről: a brit Munkáspárt leköszönő elnöke, Jeremy Corbyn a Simon Wiesenthal Központ által készített, a világ tíz legveszélyesebb antiszemitájáról jelentő listájának élére került.
Ez már segít perspektívába helyezni a bodrogkeresztúri zsidózó lakosok iránti, hirtelen megnőtt érdeklődést. A zsidóságot ma elsősorban nem a bodrogkeresztúri intoleráns megjegyzések, hanem a nyugati nyílt társadalmakat bekebelező társadalmi konfliktusok fenyegetik. (Itt most helyszűkében nem írunk a német, francia, holland, belga, svéd példákról, maradjunk meg a Magyarországgal foglalkozó két lap hazájánál).
A bodrogkeresztúri zsidózásokat felnagyító és címlapra helyező nyugati lapokat helyükön kell értékelni: saját, súlyos konfliktusait és problémáit maszkírozni igyekvő propagandasajtóról van szó, amely megtalálja autochtón janicsárjait is a sárdobáláshoz. A tényeket rögzíteni kell, és hálát kell adni, hogy Magyarországon csak ilyen szintű társadalmi problémákkal kell szembenéznünk.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Miért relativizálja a baloldali sajtó az antiszemitizmust? Mi a véleménye Magyar Péter azon kijelentéséről, hogy a Dunába lökné a sajtó munkatársait? Grósz Andort kérdeztük.
Gulyás Gergely a „mindenféle mértéket, józanságot” elvesztő nagykövetnek lelki kiegyensúlyozottságot kívánt.
Szégyenteljes rekord dőlt meg a német fővárosban.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
Az Amszterdamban történt antiszemita pogrom volt a téma az M5 adásában.
Böröcz László, az I. kerület vezetője a Hír TV műsorában hangsúlyozta, elődje polgármesterségének utolsó heteiben ismeretlenek olyan okiratokat készítettek, amelyekben szándékosan kikerülték a jogszabályokat, és szándékosan olyan helyzetet teremtettek, hogy a jutalmakat ki tudják fizetni.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bejelentett drónészlelések nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági fenyegetést jelentenének.
