Így nagyít fel a nyugati sajtó egy kelet-magyarországi községben hallott kijelentéseket.
Új problémát talált magának a brit Times és az amerikai Christian Science Monitor (CSM) – a bodrogkeresztúri antiszemitizmus formájában.
Bodrogkeresztúr 1100 fős település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tokaji járásában, Miskolctól 48 kilométerre keletre. Egyik nevezetessége, hogy itt élt egykor Jesaja Steiner rabbi, aki csodatevő képességeiről volt híres,
Több se kellett a Times és a CSM publicistáinak, rögtön el is látogattak a kis faluba. A CSM tudósítója egyébiránt Czuk Dorottya, korábban Demszky Gábor sajtófőnöke, jelenleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester sajtófőnöke volt.
Czuk munkamódszereiről mindent elmond, hogy 2017-ben közösségi média-oldalával így toborzott egy hasonló projekthez megszólalókat: „Egy amerikai dokumentumfilm-készítő produkciós irodának dolgozom. November elején Magyarországra jönnek, és szeretnének pár zsidó származású interjúalanyt is megszólaltatni. Olyanokat keresnek, akik úgy érzik, hogy az antiszemitizmus probléma ma itthon, és esetleg volt is negatív élményük”. (Képernyőfotó a szerző birtokában).
A két publicista elégedetten idézgeti a vidéki embereket, akik valóban sarkosan és érzéketlenül fogalmaznak a zsidó turistákról. Felmerül a kérdés persze, hogy olyan mértéket ölt-e az antiszemitizmus Bodrogkeresztúron, hogy az kiérdemli a nemzetközi lapok címoldalait? Bántották a zsidó turistákat Bodrogkeresztúron – mint például az ukrajnai Umanban, ahol egy hónapja pogrom (!) tört ki, melyről a Times és a CSM természetesen nem számolt be? (Érdemes hozzátenni, hogy ha valaki kelet-európai antiszemitizmust keres, akkor Ukrajna remek példa: csak Izraelbe 2009 és 2019 között közel félszázezer zsidó vándorolt ki az országból, nyilván nem utolsósorban a szélsőséges nacionalisták térnyerésének köszönhetően, melyről a nyugati média hallgat).
és a Times és a CSM sem tud semmi egyebet felmutatni, mint néhány ízléstelen és kevéssé nyitott helyi kommentárt. Utóbbi nem jó, hiszen természetesen fontos lenne, hogy a helyiek szabadidejükben tájékozódjanak egykori szomszédjaik kultúrájáról, és reménykedünk, hogy a helyzet soha nem eszkalálódik. De nem változtat azon a tényen, hogy most a kelet-európai antiszemitizmus központjaként bemutatott kis faluban senkinek a haja szála sem görbült, nemzetközi lapok címlapjaira helyezni a települést súlyos aránytévesztés.
Miért foglalkoznak akkor ezek a publicisták Bodrogkeresztúrral? A cél egyrészről természetesen Magyarország lejáratása: hazánk nem tökéletes ezen a fronton, de történetesen az antiszemita atrocitások száma európai mértékben kiemelkedően alacsony, külpolitikánk konzekvensen Izrael-barát, semmi ok a méltatlan kritikára.
A valódi ok annak a ténynek az elrejtése, hogy az Egyesült Államokban – azon belül is a demokrata vezetésű New Yorkban – és az Egyesült Királyságban az antiszemita atrocitások száma soha nem látott magasságot ért el. 2018-ban 1879 antiszemita atrocitás történt az Egyesült Államokan a Rágalmazásellenes Liga adatai szerint, s bár a tavalyi országos adatok még nem elérhetők, csak New Yorkban 229 antiszemita támadás történt, ami ismét komoly növekedés a 2018-as városi adatokhoz képest (185 támadás). Amerikában gyilkosságok is történtek tavaly (erről lásd alább a Simon Wiesenthal Központ jelentését). A brit Community Security Trust zsidó érdekvédelmi szervezet tavalyi számai már elérhetők: 2019-ben 1805 atrocitás történt az Egyesült Királyságban, a 2018-as 1652-höz képest komoly emelkedés. 2018-ban Magyarországon 32 antiszemita incidens történt, ebből három volt fizikai inzultus.
Nem kell bagatellizálni a magyarországi eseteket – három támadás is hárommal több a kelleténél –, de lássuk be,
És akkor még nem is beszéltünk a politikai antiszemitizmus kérdéséről: a brit Munkáspárt leköszönő elnöke, Jeremy Corbyn a Simon Wiesenthal Központ által készített, a világ tíz legveszélyesebb antiszemitájáról jelentő listájának élére került.
Ez már segít perspektívába helyezni a bodrogkeresztúri zsidózó lakosok iránti, hirtelen megnőtt érdeklődést. A zsidóságot ma elsősorban nem a bodrogkeresztúri intoleráns megjegyzések, hanem a nyugati nyílt társadalmakat bekebelező társadalmi konfliktusok fenyegetik. (Itt most helyszűkében nem írunk a német, francia, holland, belga, svéd példákról, maradjunk meg a Magyarországgal foglalkozó két lap hazájánál).
A bodrogkeresztúri zsidózásokat felnagyító és címlapra helyező nyugati lapokat helyükön kell értékelni: saját, súlyos konfliktusait és problémáit maszkírozni igyekvő propagandasajtóról van szó, amely megtalálja autochtón janicsárjait is a sárdobáláshoz. A tényeket rögzíteni kell, és hálát kell adni, hogy Magyarországon csak ilyen szintű társadalmi problémákkal kell szembenéznünk.
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
„Évtizedek óta a showbizniszben dolgozom, eléggé megedződtem már” – jelentette ki magabiztosan Majoros Péter.
Miért gondolnánk, hogy bármi is megkülönbözteti őt azoktól az antiszemitáktól, akik kampós orrú pénzembereknek állítják be a zsidókat? – teszi fel a kérdést Szalai Kálmán.
A rapper időzavarba került.
Az író szerint „végre van egy magyar politikus, aki tehetségesebb az összes eddiginél”.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
A feministák szerint szexuális zaklatások, az anyaság és a patriarchátus a felelős azért, hogy kevés nő ostromolja a tudomány csúcsait. Sőt, nincsenek az MCC-ben női kutatók. Szilvay Gergely írása.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a magyar kultúra és a nemzeti összetartozás nagykövetei a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai.
