A műanyagterhelés a klímaváltozásnál is nagyobb veszély?

„Szintén sok kritika érkezik erdőink méretét, mennyiségét illetően. Hogy áll most Magyarország erdősültség terén Európa-viszonylatban?

Nem sok alapja van annak, ha az erdők mennyiségét (területét vagy az erdősültség arányát) Európa viszonylatban hasonlítjuk össze. Ez olyan, mintha azon keseregnénk, hogy Spanyol- vagy Olaszországnak mennyivel több olíva ültetvénye van; esetleg lenézően nyilatkoznánk a norvégokról, mert nincs annyi bortermő szőlőjük, mint nekünk. A természeti – környezeti adottságok messzemenően meghatározzák az erdősültséget. 100 éve, Trianon után 12% alatt volt hazánk erdősültsége. A hol gyorsabb, hol lassabb ütemben végzett erdőtelepítéseknek köszönhetően ez az arány mára 21% -ra emelkedett, ez 2 millió hektár erdőt jelent. A fizikai lehetőségeket illetően ezt a mértéket lehet még 5 – 600 ezer hektárral növelni és a 27%-os értéket elérni.

Az erdőterület nagysága, illetve annak növelése mellett igen fontos viszont a meglévő erdők kezelési módja is. Fontos, hogy erdeinket a lehetőségekhez mérten minél nagyobb arányban az erdei ökoszisztéma, a biodiverzitás és az erdőklíma minél teljesebb megőrzésére törekedve kezeljük. Ilyen erdőkezelési módszerek léteznek, az örökerdő-gazdálkodás különböző módozatai az erdőgazdálkodók között terjedőben vannak.

Mindenki tudja, hogy a műanyag nagy probléma a tengerek, óceánok tekintetében is. OV arról beszélt, hogy az élővizeinket, folyóinkat is meg akarja tisztítani a szennyeződésektől. Utóbbiak esetében mennyire valós ez a probléma és sikerrel járhatunk-e?

Személy szerint a műanyagterhelést a klímaváltozásnál is nagyobb veszélynek tartom, persze nincs értelme az egymással összefüggő, egymásra hatást gyakorló folyamatok között rangsorolni. Az élővizek műanyagtól való megtisztítása sziszifuszi munka, de valamikor el kell kezdeni.

A zöld államkötvények lendítenek-e majd a zöldtudatos beruházások volumenén?

A részletszabályokon sok múlik, tény, hogy a támogatások, a különböző anyagi ösztönzők befolyásolni tudják a gazdasági szereplők döntéseit. Az erdőnél maradva: az erdőtelepítés idő- és pénzigényes tevékenység. 5 – 10 év kell ahhoz, hogy egy stabil, új erdőt létesítsünk; hektáronként pedig úgy 2 millió Ft a költsége. Gyorsan növő állományok hamarabb és valamivel kevesebb ráfordítással is létrehozhatók, de átlagosan ennyivel kell számolni. Nem elég ugyanis a facsemetét csak elültetni, az erdősítést évekig ápolni kell.

A 27%-os erdősültség eléréséhez, tehát a mintegy félmillió hektár új erdő telepítéséhez 2 – 3 milliárd db csemete szükséges. Jobb is, ha az erdők esetében nem a csemete darabszámokkal dobálózunk: maradjunk a jól bevált hektárnál, mint mérőszámnál.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint a klímavédelmi akcióterv pótcselekvés, hiteltelen és nem tud megvalósulni. Mi a helyzet valójában?

Úgy gondolom, hogy a fásítási programot meg lehet valósítani, az csupán szándék kérdése. Nem ütközik megvalósíthatatlan akadályokba. Az erdőtelepítési program fizikailag szintén kivitelezhető. Az ütemes végrehajtáshoz itt a jogi, eljárástechnikai és finanszírozási feladatokat is körültekintően meg kell tervezni. A program többi pontja nem függ közvetlenül össze az erdőgazdálkodással – kivéve talán az illegális hulladéklerakókat, mert az erdőterületeket, mint nehezen belátható területeket előszeretettel használják erre a célra. Ahogyan korábban említettem: a programpontok megvalósításának jó része óriási és folyamatos munka, de neki kell kezdeni.”