Klímaügy ideológiák fogságában

„A nyugati balliberális elit nagy vehemenciá­val igyekszik kisajátítani a klímaváltozásról szóló beszédmódot, sajátos balos brandként beállítva a témát. Ez több szempontból is káros. Egyrészt nincs jobb- vagy baloldali klímaváltozás, a teremtett világ változása mindenkit egyformán érint. Másrészt aggasztó – és persze unalmas – a régi marxista eszköztár leporolása és használata. Az éles szembeállítás (tőkés-munkás/ember-természet), a folytonos harc (osztályharc/klímaharc) és a hangzatos egyszerű szólamok (Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!) mind szerves részei a balos módszertannak.

A klímaváltozás kapcsán erőltetett újbalos retorika az ember és a természet összhangját megbontja. A balliberális véleményformálók a természetre hivatkoznak, de természetellenesen beszélnek, a jövőről oktatnak ki, pedig az utópiákban hisznek, jólétről papolnak, közben növekedésellenesek. A szélsőségesség éles bizonyítéka, hogy egyesek már a gyermekek születésében is klímarongálást látnak – a természet iránti aggodalom így válik természetellenes ideológiává.

A balliberális elit mindemellett életmódbeli, életviteli kérdést igyekszik csinálni egy technológiai kérdésből. A hiszterizálás, a szándékos frusztrációkeltés, gyermekeink klímaszorongóvá nevelése nemhogy nem vezet eredményre, hanem épp ellenkezőleg: árt az ügynek. Az emberek életébe, életmódjába, hagyományaiba való beavatkozás jogos ellenszenvet szül, provokálásuk éppen a hatásos és célravezető intézkedések elől veszi el a figyelmet. A látszatrendelkezések nem oldanak meg semmit, viszont veszélyeztetik a hatékony munkát.

Az ipari szennyezők által okozott károkra technológiai választ kell adni. Eredményre és megoldásra olyan rendszerszintű kormányzati és közösségi intézkedések vezetnek, mint a megújuló energiák előtérbe helyezése az áramtermelésben és a közlekedésben, a Mátrai Erőmű innovatív átalakítása és Paks II, mert atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímasemlegességet energiabiztonságunk megtartásával együtt. Vagyis innovációra, kutatások támogatására, technológiai vívmányok alkalmazására van szükség.

A balliberális emberellenes ideológiai viszonyulástól merőben eltér az értékalapú és közösségelvű kereszténydemokrata álláspont, amely a klímakérdésben nemcsak a környezetvédelmet, hanem az élet, az értékek és a kultúra védelmét is látja.”