Az Isztambuli Egyezményről

Varga Judit igazságügyi miniszter írása

 
A gimnáziumban volt egy fantasztikus irodalomtanárom. Nagyon sokat köszönhetek neki. Emlékszem, mindig azt mondta, amikor diákmódra kötekedtünk vele: „Értsétek jól!". A tanárnőnek igaza volt. Törekedhetünk mi a jóra, ha lesznek, akik valamilyen megfontolásból rendre nem akarják majd „jól érteni", amit mondunk. 

Így vagyok én az Isztambuli Egyezmény körüli szándékos és jól szervezett dezinformációs kampánnyal is. Akit valóban a jó szándék és a nők védelmében való fellépés vezérel, az nem akarja félrevezetni a magyar társadalmat. Aki valóban tenni akar, az nem kelti azt a látszatot, mintha a tényleges kormányzati cselekvés helyett az Isztambuli Egyezmény ratifikációjának pótcselekvése hozna érdemi előrelépést.

Társadalmi dezinformációval azt a látszatot keltik, mintha a ratifikáció lenne az akadálya annak, hogy működjön a büntetőjog és a kapcsolati erőszak elleni fellépés. Már 2013-ban, egy évvel az Isztambuli Egyezmény életbe lépése előtt büntető törvénykönyvi tényállássá tettük a kapcsolati erőszakot, és az Isztambuli Egyezmény minden jogalkotást igénylő anyagi és eljárásjogi rendelkezése átültetésre került a magyar jogrendszerbe. A magyar jog ilyen szempontból szigorúbb és kiemeltebb védelmet ad a nőknek és gyermekeknek, mint általában az uniós gyakorlat. A statisztikák szerint nálunk lényegesen az európai átlag alatt van az erőszak ezen formája.

A magyar kormány azért nem támogatja az Isztambuli Egyezmény ratifikációját, mert az egyezmény egyes rendelkezései ellentétesek a kormány migrációs politikájával. A Kormány nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az egyezmény gender-ideológiáját.

Akik szerint ezek a fenntartások légből kapottak, azoknak ajánlom figyelmébe az Isztambuli Egyezményben foglaltak érvényesülését vizsgálni hivatott szakértői testület (GREVIO) legutóbbi, Olaszországgal kapcsolatos jelentését, amit az Európa Tanács január 13-án hozott nyilvánosságra. Ebben a testület erősen bírálja az olasz hatóságok korábbi politikáját a tengeri kutató-mentő missziók leállítása, a kikötési tilalom elrendelése, illetve a migránsokat szervezetten Európába utaztató civil szervezetekkel szembeni határozottabb fellépés miatt. A GREVIO ugyancsak aggódik amiatt, hogy a gender alapú egyenlőség helyett a hagyományos családmodellt támogatják. 

Ezzel szemben a magyar Kormányzat hisz a szavak eredeti jelentésében. Amikor azt mondjuk, hogy a nőkkel szembeni és a kapcsolati erőszak ellen akarunk fellépni, akkor pontosan ezt szeretnénk tenni, nem pedig az illegális migrációt legalizálni és a gender-ideológiát bevezetni.

Ezért tartom fontosnak hangsúlyozni, hogy az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, Strasbourgban 2011. május 11-én kelt egyezményének rendelkezéseivel, amelyek valóban a cím szerinti célt szolgálják, a magyar jogrendszer összhangban van. Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető egy áttekintő táblázat, ami az Isztambuli Egyezmény struktúráját követve bemutatja, hogy a magyar jogrendszerben hogyan érvényesülnek a nők védelmét és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet szolgáló jogi mechanizmusok.

Hazánk a nők elleni és a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépés terén nem kevésbé aktív, elkötelezett és eredményes, mint az Isztambuli Egyezményt ratifikáló tagállamok. Ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem – az egyébként meglepően kevés – valóban összehasonlítható európai statisztikai adatsor is.

Természetesen egyetlen jogrendszer sem tökéletes. Sajnos sok személyes konfliktust és tragédiát még a legnagyobb odafigyeléssel megírt jogszabályok sem képesek megakadályozni. De a magyar kormány a zéró tolerancia jegyében következetes jogalkotással törekszik arra, hogy hazánkban minél kevesebb nőnek kelljen bántalmazást elszenvednie. Nehéz ennél fontosabb feladatot elképzelni. Igaz, ez olyan feladat, ahol sohasem lehetünk elégedettek, sohasem dőlhetünk hátra.

A politikai hangulatkeltés visszautasítása mellett ezért minden, a biztonság növelésére irányuló, jó szándékú javaslatot megfontolunk, hiszen mi valódi kormányzati cselekvéssel kívánunk fellépni a nők elleni és kapcsolati erőszakkal szemben, hatékony intézkedésekkel támogatni a bántalmazottakat, illetve tenni a megelőzésért.