Az ellenzéki összecsapás éve jön

„Gyurcsány Ferenc volt a másik, aki kihasználva az évek óta szokásává vált évértékelőinek nyilvánosságát, szintén deklarálta, hogy az elmúlt évek arról szóltak, hogy a Demokratikus Koalíció egyre erősebb lett – mára pedig a legerősebb párttá vált. Habár a bukott miniszterelnöktől már megszokhattuk a nagyotmondást, abban mégis igaza volt, hogy pártja mára az egyik legerősebb ellenzéki mozgalommá nőtte ki magát. Habár az üvegplafon még ott van Gyurcsány Ferenc feje fölött, mégis sokszor azt tapasztaljuk, hogy ő mozgatja a szálakat, illetve Karácsony Gergely is ugrik minden füttyszavára.

De ugyanezt hallhatjuk a Momentum vezetőitől is, azzal kiegészítve, hogy bizony az új generáció támogatása miatt övék lesz a jövő. A Jobbik pedig – amely a legtöbbet veszítette az összefogással – szintén továbbra is azt állítja, hogy annak ellenére, hogy gyengült a pozíciója, túlélte a »Fidesz támadásait« és újra fel fogják magukat tornászni az ellenzék csúcsára. Ráadásul a legutolsó parlamenti választásokon valóban ők voltak a másodikok, és különben is erős a frakciójuk, amiből lehet jövőre építkezni.

Tehát Magyarország az az ország, ahol minden valamire való ellenzéki párt a »legerősebb«, a »kormányváltó« és az »összefogás motorja« jelzőt kiérdemli saját maga értelmezése szerint. Ez az álláspont – szintén könnyen megjósolhatóan – oda fog vezetni, hogy miután véget ér a pozícióharc, minden éhes szájat betömnek, elkezdik majd egymást szapulni. A megszerzett hatalmi tisztségeket nem a szavazók szolgálatára fogják használni, hanem a másikkal folytatott versenyben akarják majd érvényesíteni. Ennek viszont – sajnálatos módon – azok az állampolgárok isszák meg a levét, akik olyan helyen élnek, amelyet az összefogott ellenzék irányít.”