„Abszurd azért, mert olyan ország nincs a világon, ahol ne a kommunisták és az anarchisták lennének az antifasiszta szerveződés frontvonala – ennek jól ismert történelmi okai vannak. Abszurd azért, mert olyan ország is kevés van, ahol a mértékadó sajtó ne számolna be arról, hogy a nácik menetelni készülnének, és hogy emberek ellenük szerveződnek. De abszurd azért is, mert a magyar fősodrú média mélyen félreérti az egész újfasiszta mozgalmat, egyáltalán nem tematizálja azt, az erről készült információkat, kutatásokat, megmozdulásokat nem adja tovább.
Pedig még abban a politikai klímában, ami a miénk, ahol minden kérdés láthatólag az »Orbán vagy nem Orbán« kérdésre lapul ki is talán fontos lenne, hogy a Fideszt támogató szélsőjobb épp mire készül – pláne azért is, mert korábban ez a szélsőjobb a cigányok megfenyítéséért harcolt (amit el is értek), most pedig a fő célpontjuk az ellenzéki szavazók és újságírók (és mindenféle árukapcsolt szerveződéseik, szervezeteik, kultúrájuk és intézményeik).
Végső soron pedig abszurd azért, mert a szélsőjobb maga is a legrosszabb periódusnak azt élte meg, amikor a média folyamatosan figyelte és stigmatizálta őket – mert ettől komoly tétje lett annak, hogy az ember beálljon a mozgalomba. A társadalmi megvetés elég erős visszatartó erő, de azzal, hogy az elhallgatás lett a fő stratégia, mára már semmi rizikója nincsen annak, hogy valaki újfasiszta legyen.”