Gothár Péter zaklatási ügye nem feledtetheti el Borkai Zsolt szexbotrányát

„Egész pályás letámadást indított a kormányzat és a hozzá kapcsolódó média Gothár Péter rendező zaklatási ügyének nyilvánosságra kerülése után a Katona József Színház és Máté Gábor igazgató, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint megbízott rektora Upor László, a Fővárosi Önkormányzat és Karácsony Gergely, a független színházak, a budapesti színházigazgatók és a Nemzeti Kulturális Alap ellen. Egy több ezer fős tüntetés után enyhült a javaslat, de a szándék mégis egyértelmű.

Elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely a kormánnyal történt megegyezéshez kötné az önkormányzati fenntartású színházi igazgatóinak kinevezésének jogát. Ha őt megkerülve dönt a főváros, akkor az adott intézmény nem kap állami támogatást. A hírek szerint Gothár Péter zaklatási ügye után felgyorsult a törvényjavaslat előkészítése, mondván, sem a Katona József Színház igazgatója, Máté Gábor, sem a Fővárosi Önkormányzat, sem pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) nem kezelte megfelelően a kialakult helyzetet.

Nem a Gothár-ügy miatt ideges a kormányzat, hanem mert nem sikerült a várakozásaik szerint a legutóbbi önkormányzati választás, és elveszítették Budapestet, illetve több megyei jogú várost.

Hogy függ össze a két dolog?

Történt egy morális sérülés a győri polgármester, Borkai Zsolt szex- és korrupciós botránya miatt, és erre rímelt valamennyire a Gothár-ügy.

Elfedheti az utóbbi az előbbit?

Hihetik, hogy igen, de szerintem nem. Ami a színházban történt, az egy morális, erkölcsi ügy, ahol abúzusról van szó. És itt ki is kell jelentenem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, elítélendő. A másik esetben Borkai pénzért vett magának prostituáltat, ami egy adok-kapok csere, ahol mindenki benne van a játékban. Ehhez kapcsolódott a korrupciós szál, valamint az álszentség, hogy miközben haza, család meg szeretet jelszavak jönnek a kormányzat felől, a győri polgármester magatartásmintája ezzel összeegyeztethetetlen. De mindenesetre arra jó a Gothár-ügy, hogy mutogatni lehessen a „balliberális oldalra”, és neki lehessen menni az eddig bevehetetlennek tűnő Színház- és Filmművészeti Egyetemnek.

Szóval csak azért nem volt nagyobb kormányzati visszhangja a Marton László-ügynek, mert az akkor politikailag nem volt fontos?

Persze. Éppen ez az árulkodó.”

*A teljes interjú a 168 Óra nyomtatott számában olvasható.